Mit �r a kutya It�li�ban, ha magyar

Olaszorsz�gban sok a „magyar” kutya, csak sajnos nem az export-import szab�lyos csatorn�in ker�lnek a napf�nyes It�li�ba! A p�nzs�v�r keresked�k „v�kony hangon nyafog� fal�d�i”, minden akad�ly n�lk�l jutnak �t a hat�ron – mondja Enrico Morriconi, a hat�r menti Pinerolo v�ros k�rzeti �llatorvosa –, emiatt m�g megbecs�lni sem tudjuk az illeg�lis kis�llat-kereskedelem nagys�g�t. Az eg�szs�g�gyi ellen�rz�s ugyanis csak akkor v�lik k�telez�v�, ha a kutya meg�ri a h�rom h�napos kort.

Akkor m�r k�s�!

A k�lyk�k egy r�sz�nek viszont es�lye sincs erre. A tiszt�zatlan �llateg�szs�g�gyi h�tt�rb�l kiker�lt j�sz�gokon bizonyos betegs�gek – a szopornyica, a parvo – jelei csak a v�s�rl�s ut�n t�nnek el�. A gazdik pedig hi�ba lobogtatj�k a kapott nemzetk�zi olt�si igazolv�nyokat, mert a szakember sz�m�ra r�gt�n ord�t r�la: hamis. T�nylegesen fogalmunk sincs r�la honnan sz�rmaznak ezek a – bizony nem �r�n v�s�rolt – kis n�gyl�b�ak.
     T�ny, hogy Magyarorsz�g az egyik „legel�kel�bb” helyet foglalja el e beszerz�si piacok sor�ban. A „kertek alatti” kutyakereskedelem az�rt vir�gozhat – mondja az �llatorvos –, mert Magyarorsz�gon hihetetlen�l alacsony �rakon lehet szert tenni b�rmilyen ebre �s hamis olt�si pap�rra. Aki eladja a k�ly�kkuty�t, annak nem �ri meg karant�nra, t�nyleges orvosi ell�t�sra, olt�sokra k�lteni, mert az olasz keresked� nem ellen�rzi a sz�rmaz�si pap�rok val�dis�g�t, hiszen a gyan�tlan �j gazdiknak fogalmuk sincs arr�l, hogyan is kellene kin�zni�k ezeknek az okm�nyoknak. Mire pedig hozz�nk ker�lnek a j�sz�gok �s pap�rjaik – �ltal�ban m�r k�s�.

Megmaradnak a nyomai

Az �gy ide�rkez� kiskuty�knak val�ban nagy es�ly�k van a megbeteged�sre. A sz�k helyen, rossz leveg�ben �sszezs�foltan sz�ll�tott kis j�sz�gok m�g, ha teljesen eg�szs�gesek voltak is indul�skor, a nem k�v�nt stresszt�l �rz�kenyebb� v�lnak a megf�z�sra vagy a h�gut�ra. Egy ilyen �t sz�tzil�lja a k�ly�kkutya eg�sz immunrendszer�t. Ennek a k�vetkezm�nyei m�g akkor is megmaradhatnak, ha a kutya t�l�li export�l�s�nak k�vetkezm�nyeit. Nagyon fontosnak tartan�nk, hogy a magyar ebteny�szt� szervezetek tegyenek valamit annak �rdek�ben, hogy ne j�rass�k le magukat Olaszorsz�gban! Vittorino Meneghetti �llatpszichol�gus �s kutyaoktat� maga is eml�kszik egy esetre, amikor Mil�n� k�rny�ki oktat�telep�n egyszer egy magyar kamionsof�r lef�kezett, �s – egyszer k�t m�teres ker�let� – l�d�b�l mintegy f�lsz�z kiskuty�t k�n�lt megv�telre elk�peszt�en olcs� �ron. „Mi elzavartuk” – mondja Meneghetti, aki am�gy sok magyar sz�rmaz�s� kuty�t tan�tott m�r. F�leg rottweilereket �s dalmat�kat, de hozz�teszi, hogy az olaszok nemcsak az olcs� �rz�-v�d� �llatok ir�nt �rdekl�dnek, a kisebb test�, t�rsas�gi kuty�kat is sz�vesen v�s�roljak „k�z alatt”.

Futnak f�h�z, f�hoz

Az oktat� szerint, addig, am�g egy �rz�v�d� fajta k�ly�kkutya a feh�r kereskedelemben It�li�ban k�t-k�t �s f�l milli� l�r�ba ker�l, ezek az olasz vagy a „disszidens” magyar zug�rusokt�l egymilli� k�r�l megkaphat�k. A t�rsas�gi kuty�k�rt sokszor a t�nyleges �rt�k�k harmad�t se k�rik! Azut�n, amikor a kiskutya egy h�napot sem �r meg �j gazdij�n�l, vagy k�s�bb kider�l, hogy ideggyenge… akkor az olaszok futnak f�h�z-f�hoz, �s szidj�k a magyarokat, hogy becsapt�k �ket!
     A t�nyleges haszon az olasz keresked�n�l jelentkezik, hiszen m�g �tlagosan 25–40000 forint�rt v�s�rolja fel a hazai „teny�szt�kt�l” az apr� j�sz�gokat, addig azok olaszorsz�gi elad�si �ra 1–1,5 milli� l�ra, ami ak�rhogy is sz�moljuk 130–200000 forintnak megfelel� �sszeg.
     Olaszorsz�gban h�t �ve van hat�lyban az a 727. sz�m� t�rv�nycikk, amely b�nteti, nem megfelel� tehert�telnek veti al�, ha indokolatlanul „embertelen” k�r�lm�nyek k�z�tt sz�ll�tja, vagy ha v�rengz� p�rviadalokra k�nyszer�ti a j�sz�gokat. A p�nzb�ntet�s k�tmilli�t�l t�zmilli� l�r�ig terjed, s a visszaes�kt�l megvonhatj�k a teny�szt�si vagy az �llatkereskedelmi jogot.
     Ha siker�lne a k�t orsz�g civilszervezeteinek �sszefognia, jelent�sen cs�kkenthetn�k az „embertelen” fekete kis�llat kereskedelmet!