kutya1
kutya1
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
llataim
 
Linkek
 
Viselkeds,tarts
 
A kutyk kllem brlata
 
Killtsi szablyzat

KILLTSI SZABLYZAT

Jelen rendelkezsek az F.C.I. „ltalnos Rendelkezsei-„t kizrlag azon kutyakilltsok vonatkozsban egsztik ki, ahol a CACIB cm (nemzetkzi szpsgchampion cmre szl vromny) odatlhet.

 

E rendezvnyekre az F.C.I. djat szed be, melynek sszegt az F.C.I. kzgylse llaptja meg. E dj a killtsi eredmnyek (CACIB / Res.CACIB) s a killtsi katalgus benyjtsval, a katalgusban szerepl minden kutya vonatkozsban akkor is esedkes, ha nem adnak ki vromnyokat.

 

1. LTALNOS

 

Az F.C.I. minden szvetsges tagja vente legalbb egy CACIB killtst kteles tartani, s legfeljebb ngyet rendezhet. A trzsknyveibe a krelem elterjesztst megelz vben bejegyzett minden 3000. klyk utn tovbbi CACIB killts krelmezhet. A bejegyzett klykk szmt a mindenkori orszgos szvetsg kteles kzlni az F.C.I. ftitkrsgval.

 

Az orszgos kinolgiai szvetsgek nllan hatrozzk meg azokat a fajkutya killtsokat, ahol a CACIB-rt versengeni lehet.

 

Az F.C.I. ftitkrsgnak feladata a CACIB killtsok naptrnak kidolgozsa s kzzttele. Ezeket az F.C.I. ltal jvhagyott killtsokat a kvetkezkppen kell megjellni s elnevezni:

 

„Nemzetkzi Kutyakillts az F.C.I. CACIB cmnek kiadsval”

 

E killtsok katalgusban az FCI logjt kiemelt helyen kell feltntetni az albbi felirattal:

 

„Fdration Cynologique Internationale (F.C.I.)”

 

2. KRELMEZS

 

Nemzetkzi CACIB fajkutya killts engedlyezse s odatlse irnti krelmet a szban forg rendezvny eltt legksbb 12 hnappal, legkorbban 4 naptri vvel kell az F.C.I. ftitkrsga el terjeszteni.

 

3. KORLTOZSOK

 

Ugyanazon a napon s helyen nemenknt s fajtnknt, a kutyafajtk F.C.I. nvjegyzknek megfelelen csak egy CACIB adhat ki.

 

Vilg- vagy szekci killts napjn az rintett kontinensen nem rendezhet CACIB killts.

 

Killts lemondsa esetn a rendez kteles a befizetett nevezsi djak egy rszt visszatrteni.

 

Ugyanarra a napra az F.C.I. csak olyan killtsokat engedlyez, melynek helyszne egymstl lgvonalban legalbb 300 km-re van, vagy a krelmet elbb elterjeszt rendez a msodik rendezvnyhez hozzjrul. Ajnlatos az egyeztets s az FCI csoportok megfelel beosztsa.

 

CACIB killtson az azonosfajthoz tartoz sszes kutyt ugyanazon a napon kell brlni. Az egy F.C.I. csoportba tartoz sszes fajtt ugyanazon a napon kell killtani. A csoportok kt napra is feloszthatk, ha erre szervezsi okok miatt szksg van. Az rintett F.C.I. csoport sszes fajtjnak csoportversenyt egy napon kell lebonyoltani.

 

A CACIB killtsok engedlyezsvel kapcsolatos dnts az F.C.I. ftitkrt illeti meg.

 

4. KLNRENDELKEZSEK/KUTYK ENGEDLYEZSE

 

A rendelkezknek garantlniuk kell, hogy csak olyan kutykat fogadnak el a killtson, melynek fajtastandardjt az F.C.I. elismeri s melyeket valamely F.C.I. tagorszg vagy nem csatlakozott, de az F.C.I. ltal elismert trzsknyvvel rendelkez orszg trzsknyvbe ill. fggelkjegyzkbe bejegyeztek.

 

Az F.C.I. minden CACIB killtsra ktelez az F.C.I. kutyafajtinak mindenkori rvnyes csoportbeosztsval sszhangban ll besorolsa.

Ez a beoszts a kvetkez:

 

I.
csoport
rz- s terelkutyk a svjci kutyk kivtelvel
II.
csoport
Pinscherek s schnauzer - molosszusok s svjci havasi kutyk
III.
csoport
Terrierek
IV.
csoport
Tacskk
V.
csoport
Spiccek s stpus kutyk
VI.
csoport
Kopk, vrebek s rokon fajtik
VII.
csoport
Vizslk
VIII.
csoport
Spnielek, retrieverek
IX.
csoport
Trsasgi s ksrkutyk
X.
csoport
Agarak

 

Megjegyzs: Az sszes csekly nevezsi szm killtsnl a killts vezetsgnek beltsra van bzva a klnbz csoportok sszevonsa a „Best of Group” versenyeken. Vilg- s szekci killtsokra ez nem rvnyes.

 

Minden killts kirsban s katalgusban a fajta megjellst az adott orszg nyelvn kvl a fajta szrmazsi orszgnak nyelvn, valamint az F.C.I. ngy hivatalos nyelvnek egyikn is fel kell tntetni.

 

A katalgusban csak a mr visszaigazolt nemzetkzi orszgos gyztes (champion) cmek, valamint az F.C.I. vilg- s szekci killtsainak hivatalos cmei tehetk kzz (vilg gyztes, fiatal vilg gyztes, szekci gyztes, fiatal szekci gyztes).

 

Beteg, snta, fejldsi rendellenessget mutat vagy heresorvadsos kutykat, valamint a szemmel lthatan tzel vagy szoptatsi idszakban lv, klykei ksretben lv szukkat ki kell zrni a versenybl.

 

A katalgusban nem szerepl kutyk nem brlhatk el, kivve, ha erre megvan a rendez engedlye (hiba a nevezs elfogadsakor s/vagy feldolgozsakor).

 

Kurttott kutyk hazjuk trvnyes rendelkezseinek megfelelen engedlyezhetk. Ugyanakkor a kurttott s kurttatlan kutyk rtkelse htrnyos megklnbztets nlkl, kizrlag az rvnyes fajta standard szerint trtnhet.

 

A mikrochip (ISO-szabvny) s a tetovls egyarnt engedlyezett a kutyk megjellsre. Ha az adott orszgban nem ll rendelkezsre megfelel leolvas kszlk, akkor a killtnak kell megfelel kszlket magval hoznia.

 

5. OSZTLYOK

 

Ketts nevezs, nevezsi hatrid utn nevezs nem engedett. Az orszgban szoksos kiegszt bemutatk vagy versenyek a killts keretprogramjban ugyanazon a killtsi terleten megengedettek.

 

Az F.C.I. ltal engedlyezett CACIB killtsokon csak a kvetkez osztlyok megengedettek:

 

a) Osztlyok, melyekben a CACIB odatlhet

- Nvendk osztly (15-24 hnapos kor / szabadon vlaszthat)

- Nylt osztly (15 hnapos kortl / ktelez)

- Munka osztly (15 hnapos kortl / ktelez)

- Gyztes osztly (15 hnapos kortl / ktelez)

 

Munka osztly

 

A munka osztlyba trtn nevezshez csatolni kell az F.C.I. ltal elrt rlap msolatt, mely tartalmazza annak az orszgos szvetsgnek a szksges igazolst, melynek terletn a tulajdonos s / vagy tenyszt lland lakhelye tallhat, s melyben feltntettk, hogy a kutya mely vizsgn vett rszt sikerrel. Emellett figyelembe kell venni, hogy az osztlyba trtn nevezsre vonatkoz eredmny az F.C.I. rendelkezseknek megfelelen rvnyes legyen.

 

Gyztes osztly

 

A gyztes osztlyba val nevezshez a hivatalos nevezsi hatridig a kvetkez cmek egyikt kell igazolni, az errl szl igazols msolatt csatolni kell a nevezshez:

  • az F.C.I. nemzetkzi szpsg gyztese
  • orszgos szpsg gyztes (ezt a cmet valamelyik F.C.I. tagorszgban legalbb 2 vromnnyal kell megszerezni)
  • nem F.C.I. orszgok orszgos cmei nem ismerhetk el

b) Osztlyok, melyekben nem adhat ki CACIB

- Klyk osztly (6-9 hnap / szabadon vlaszthat)

- Fiatal osztly (9-18 hnap / ktelez)

- Vetern osztly (8 v felett / szabadon vlaszthat)

 

A kormegllapts hatrnapja a rendezvnyt megelz nap.

 

6. KLLEMI RDEMJEGYEK S HELYEZSEK

 

A brk ltal adott kllemi rdemjegyeknek a kvetkez meghatrozsoknak kell megfelelnik.

 

KITN csak a fajta idelis standardjhez nagyon kzel ll, kitn llapotban felvezetett, harmonikus, kiegyenslyozott termszetet sugrz, klasszissal s kivl tartssal rendelkez kutynak adhat. Fajtjval egybevetve kiemelked tulajdonsgai feledtetik a csekly hinyossgokat, azonban rendelkeznie kell neme jellemz jegyeivel.

 

NAGYON J a fajta jellemz jegyeivel, kiegyenslyozott arnyokkal rendelkez, j llapotban lv kutynak tlhet oda. Nhny kisebb megbocsthat hibt elnznek neki, anatmiait azonban nem. Ez az osztlyzat csak klasszis kutynak adhat.

 

J a fajta f ismertet jegyeivel rendelkez, de hibkat mutat - feltve, hogy ezeket nem titkoljk el - kutynak adhat.

 

MEGFELEL-t a fajtatpusnak megfelel, annak ltalnosan ismert tulajdonsgaival nem rendelkez vagy annak testi llapott tekintve kvnnivalkat maga utn hagy kutya kap.

 

KIZRJK a standard ltal elrt tpusnak meg nem felel, egyrtelmen nem a standard szerinti magatartst tanst vagy agresszv, herehinyos, jelents mrtkben foghinyos vagy llkapocs rendellenessget mutat, szn vagy szrhibs vagy egyrtelmen az albinizmus jegyeit mutat kutya kap. Ezt a kllemi rdemjegyet kell kapja tovbb az a kutya, amely egy fajtajegynek oly mrtkben nem felel meg, hogy csorbul az egszsges fajtajelleg kvetelmnye.

 

Ezzel a kllemi rdemjeggyel kell rtkelni azt a kutyt is, amelynek a r rvnyes standard szerint slyos ill. tenysztsbl kizr hibja van.

 

Azokat a kutykat, amelyeknek a fenti kllemi rdemjegyek nem tlhetk oda, az albbi megjegyzssel kell a krbl elbocstani:

 

„NEM RTKELHET”: a kutya nem fut, llandan a killtra ugrik, vagy folytonosan a kr elhagysra trekszik, s gy jrsa nem brlhat el, vagy, ha llandan kitr a br ell, s ezltal nincs md fogazata, teste, szrzete, farka s heri megvizsglsra, vagy ha a felvezetett kutyn megtvesztsi ksrletet valsznst beavatkozsok vagy kezelsek nyomai llapthatk meg.

 

Ugyanez rvnyes, ha a killtsi brnak alapos a gyanja, hogy a kutyn az eredeti llapotot leplez mtti beavatkozst vgeztek (pldul szemhj-, fl-, farok korrekci), vagy a killtsi br szmra ktsges tnyllst llapt meg. Az „rtkels nlkl” brlat okt a bri jelentsben fel kell tntetni.

 

7. CMEK S CMVROMNYOK ODATLSE

 

Csak „KITN 1”-gyel osztlyozott kutyk javasolhatk CACIB-ra. CACIB csak akkor tlhet oda, ha a kutya egszen kiemelked besorolst kap. Odatlse nem kapcsoldik automatikusan a „KITN 1”-hez.

 

Reserve CACIB a msodik legjobb. „KITN” kllemi rdemjeggyel rtkelt kutynak tlhet oda.

 

A br a bemutatott kutyk minsgnek megfelelen, az letkorra s / vagy az elismert trzsknyvbe val bejegyzsre vonatkoz felttelek teljestsnek vizsglata nlkl adja ki a CACIB-ot s a Reserve CACIB-ot.

 

Az sszes vromnyt, a CACIB-ot is egy br adja ki nemenknt s fajtnknt, akit elre kell kinevezni.

 

A fajtagyztes cmrt (BOB) foly versenyben a CACIB-ra javasolt kan s szuka, valamint a fiatal osztlyban „KITN”-t kapott legjobb kan s szuka versenyez.

 

Az sszes csoportversenyt, (csoportgyztes /BOG/, a killts legjobb kutyja /BIS/, tenyszcsoport, utdcsoport, tenyszpr, prok osztlya, legjobb vetern, fiatal felvezetk) a fajtagyzteshez hasonlan csak egy br brlja. Ezeket a brkat elre kell kinevezni.

 

Erre csak olyan brkat lehet tervbe venni s foglalkoztatni, akiknek illetkes szervezetk erre engedlyt adott, s akit szvetsgk megfelel mdon, rsban kiadott.

 

Az F.C.I. szvetsges tagorszgaibl val all-rounder brk az F.C.I. 79/1996 sz. krlevelnek megfelelen, a mindenkori orszgos szvetsgk kiadsa nlkl minden versenyen s csoport versenyen (BOG s BIS) brlhatnak.

 

Az F.C.I. szvetsges tagorszgaibl val csoportbrk mindenkori orszgos szvetsgk kiadsa nlkl kizrlag annak/azoknak a csoport(ok)nak a csoportversenyt (BOG) brlhatjk, mely(ek)re engedlyeztk ket.

 

8. CACIB VISSZAIGAZOLSA

 

A CACIB javaslatokat a megfelel brk igazoljk. A vromnyt az F.C.I. tli oda.

 

Az F.C.I. feladata annak ellenrzse, hogy a javasolt kutyk eleget tesznek-e a CACIB visszaigazolsra vonatkoz feltteleknek.

 

A killtknak tadott krtyk bizonytkul szolglnak, hogy a kutyt CACIB odatlsre javasoltk. Rajtuk ll a nyomtatott szveg: Az „F.C.I. visszaigazolsnak fenntartsval”.

 

A Ftitkrsgnak gondosan ellenriznie kell, hogy elrsszeren trtnt-e a CACIB kiadsa. A killts rendezinek legksbb hrom hnappal a killts utn kt pldnyban meg kell kldenik a katalgust s a CACIB-ra, valamint a Reserve CACIB-ra javasolt kutyk jegyzkt.

 

A jegyzknek a kvetkez adatokat kell tartalmaznia:

 

Katalgusszm, kutya neve, trzsknyve s trzsknyvi szma, neme, fajtja s vltozata, szletsi ideje, a tulajdonos neve, a br neve.

 

A fajtkat a mindenkori szrmazsi orszgukban rvnyes megjellssel tntetik fel, ezt kveti a killts helysznl szolgl orszgban szoksos elnevezs.

 

A kanokat s a szukkat kln kell bejegyezni. A szmozsnak 1-el kell kezddnie s folyamatosan kell haladnia.

 

Ha egy kutya nincs feltntetve a CACIB listn (pldul mert elfelejtettk), akkor a javasl krtya bizonytkknt elismerhet, ha a listn nem szerepel azonos fajtj s azonos nem msik kutya.

 

9. BRK

 

Egyedl a kinevezett br jogosult a kllemi rdemjegyek adsrl, a helyezsekrl s a CACIB-rl dnteni. Ezt idegen segtsg vagy ms szemlyek beavatkozsa nlkl kteles megtenni. Szervezeti tmogats cljbl rnok s/vagy ring titkr, szksg esetn tolmcs ll a br rendelkezsre. Az elsnek emltett segtknek rtenik kell a br ltal krt F.C.I. nyelv egyikn.

 

A brlatot s az rtkelst csak olyan brk vgezhetik, akiket illetkes orszgos szervezetk az adott fajtra engedlyezett. Emellett ktelesek kizrlag a mindenkori rvnyes F.C.I. standard szerint brlni.

 

A br akkor tevkenykedhet klfldn, ha eltte az illetkes orszgos kinolgiai szervezet a megfelel fajt(k)ra s/vagy a tiszteletkrben lebonyoltott zr versenyekre rsban feljogostotta.

 

Nem F.C.I.-tag orszgbl val brk csak akkor mkdhetnek kzre az F.C.I. killtsain, ha az orszgos szervezetet, melyhez tartoznak, szerzdses vagy egyni megllapods kti az FCI-hez. Ezek a brk azzal a felttellel mkdhetnek kzre az F.C.I. killtsain, ha nevk megtallhat az orszgos kinolgiai szervezet hivatalos jegyzkben.

 

rvnyes tovbb:

 

a) F.C.I. killtson trtn brlsra szl meghvs esetn minden nem F.C.I.-tag orszgbl val brnak ki kell tltenie az F.C.I. ltal kiadott, elrt krdvet. Ezt idben meg kell kldeni nekik, s jvhagys cljbl alrva vissza kell kldenik.

b) A nem F.C.I.-tag orszgbl val br meghvst tervez orszgos szervezet felels a krdvben kzlt informcik helyessgnek ellenrzsrt.

c) Nem F.C.I.-tag orszgbl val brk F.C.I. ltal odatlt killtson val kzremkdsk alkalmval ktelesek teljes mrtkben az F.C.I. standardhez igazodni. A szmukra kijellt fajta/fajtk F.C. I. standardjt az ket meghv rendeznek meg kell kldenie nekik.

d) Nem F.C.I.-tag orszgokbl vagy trsult tagorszgokbl val brk csak az orszgos szvetsgk ltal elismert fajtk brlhatjk.

e) A nem F.C.I.-tag orszgokbl val brkat elzetesen, teljes pontossggal tjkoztatni kell az F.C.I. killtsi rendelkezseirl, valamint a tbbi fontos eljrsi krdsrl s a megfelel szablyzatokrl. A killts helysznl szolgl orszg orszgos szervezete kteles ezt a tjkoztatt idben, elzetesen az rintett brkhoz eljuttatni.

 

BR MEGHVSA

 

a) A killts rendezi rsban ktelesek meghvni a brt. A br kteles a meghvs elfogadst vagy visszautastst rsban igazolni a meghvnak. Brlssal kapcsolatos ktelezettsgeinek mindig eleget kell tennie, kivve, ha azt fontos ok megakadlyozza.

b) Ha a br tervezett ktelezettsgnek fontos ok miatt nem tud eleget tenni, akkor kteles a killts rendezjt telefonon, faxon, telexen vagy tviratilag haladktalanul rtesteni. A lemondst rsban meg kell ersteni.

c) A killts rendezjnek hasonlkppen ktelezettsge ll fenn a brval szemben a meghvs fenntartsa tekintetben, visszavons csak elhrthatatlan okbl, vagy a brval egyetrtsben trtnhet.

d) Ha a killts rendezje a killts visszamondsra knyszerl, akkor kteles a brknak megtrteni a felmerlt kltsgeket. Ha a br brmely okbl gy dnt, hogy bri ktelezettsgnek nem tesz eleget, kteles az esetleg mr felmerlt kltsgeket maga megtrteni. A brknak ezrt azt javasoljk, hogy helyfoglalsukat utazs visszamondsi biztostssal egytt kssk meg.

e) A rendeznek az F.C.I. mintnak megfelel megllapodst kell ktnie a brval.

f) A br nem nevezheti be kutyjt tulajdonosknt a killts azon napjra, melyen bri tevkenysget folytat.

 

A br nem vezethet fel semmilyen kutyt azon a napon, melyen brknt kzremkdik. Trsa, kzvetlen csaldtagjai s a vele kzs hztartsban l szemly olyan fajtj kutykat llthatnak ki s vezethetnek fel, melyet azon a napon nem brl.

 

A br CACIB killtson, melyen nem brl csak az ltala tenysztett vagy tulajdont, ill. trstulajdont kpez kutyt vezetheti fel. Ugyanez rvnyes trsra, kzvetlen csaldtagjaira, valamint vele kzs hztartsban l szemlyre.

 

A br nem minstheti azt a kutyt, melynek a szban forg killtst megelz hat hnapon bell tulajdonosa, kikpzje, kzvettje vagy eladja volt. Ugyanez rvnyes trsra s kzvetlen csaldtagjaira.

 

A BRK JOGAI

 

a) A brt megfelel idben elzetesen tjkoztatni kell az ltala brland kutyk fajtjrl, szmrl. A rendez feladata, hogy elzetesen, rsban eljuttassa a brhoz ezt a tjkoztatt, valamint a tervezett bri megbeszls helyt s idpontjt.

b) A brnak jogban ll a killts rendezjvel az albbi pontoktl eltr magn megllapodst ktni. Ha azonban ilyen magn megllapodst nem ktttek, akkor az albb felsorolt pontok betartst vrjk el:

 

A hazjukon kvl megrendezsre kerl F.C.I. killtsokra utaz brk ignyeit a kvetkezkppen szablyozzk:

 

a) A killts rendezi ill. a meghv egyeslet - az elzetes megllapodsnak megfelelen - a brls helysznl szolgl orszgba val megrkezstl elutazsnak pillanatig ktelesek sajt kltsgkn gondoskodni a brrl. Ez rendszerint a tervezett killts eltti s utni napot tartalmazza.

b) A meghv rendeznek mindenkppen els osztly szllst, rendes tkezst, valamint legalbb napi 1000,- BEF = 25 euro sszeg zsebpnzt kell biztostania a br rszre.

c) Fel kell ajnlani a brnak, hogy a neki felmerlt szoksos tikltsget rkezsekor azonnal megtrtik, ill. az elzetesen kttt megllapodsnak megfelelen elre kiegyenltik.

d) A killts rendezjnek felelssgbiztostst kell ktnie.

e) A brknak a tmegkzlekedsi eszkzkre vonatkoz kltsgtrtst APEX-tarifval vagy egyb mrskelt kln tarifval szmoljk el. A replgp ignybevtelre vonatkoz trts fenti rendelkezseknek megfelelen csak akkor trtnhet meg, ha a tvolsg 300 km-nl nagyobb (egy t) vagy a repl olcsbb, mint a tbbi kzlekedsi eszkz.

 

Ajnlatos, hogy a br s a killts rendezi a pnzgyi s egyb megllapodsokat elzetesen, rsban rgztsk, melyet mindkt flnek be kell tartani.

 

A RENDEZ KTELESSGEI

 

- A bri tevkenysg befejezse eltt a brnak tilos a katalgusba betekinteni. A rendez elzetesen nem bocsthatja rendelkezsre a katalgust.

 

- A killtsi krben az osztlyok rtkelse kzben nem dohnyozhat.

 

- A killtsi krben nem fogyaszthat szeszes italt.

 

- Nem utazhat annak a killtnak a ksretben a killtsra, akinek a kutyjt rtkelnie kell. A rendez a brlat eltt nem adhat megbzst killtnak a br ksrsre.

 

- A killts eltt a br nem lakhat annl a killtnl ill. annak kltsgn, akinek a kutyjt rtkelnie kell, ezt csak akkor teheti meg, ha errl a killts befejezse utn trtnt megllapods. rtelemszeren ugyanez vonatkozik a killtkkal val magn jelleg tallkozsra.

 

- rnknt mintegy 20, naponta legfeljebb 80 kutya elbrlsa vrhat el, ha az orszgos szervezet minden kutyrl kln beszmolt kr (ler brlat). Naponta legfeljebb 150 kutyt kell brlnia, ha nem krnek ilyen beszmolt. A br s az orszgos szervezet elzetes megllapodsa alapjn ezek a szmok kis mrtkben cskkenthetk vagy nvelhetk. Ha beszmolsi ktelezettsggel (ler brlat) 80, ill. beszmolsi ktelezettsg (ler brlat) nlkl 150, vagy mg tbb kutya brlst tervezik, akkor a brt megfelelen tjkoztatni kell, s
be kell szerezni hozzjrulst, hogy hajland ennyi kutyt elbrlni.

 

- Tevkenysgt tekintve a krben a br a fnk. Szervezeti szempontbl a frendez a felels, de minden cselekedet csak a br egyetrtsvel trtnhet.

 

- A kis kutyk brlata ll helyzetben, rendszerint asztalon trtnik, melyet a rendeznek kell biztostani.

 

10. A KR SEGDSZEMLYZETE

 

A br krben vgzett munkjhoz mindig biztostani kell segtt s / vagy rnokot, akit a killts rendezje bocst rendelkezsre.

 

A segtnek folykonyan kell beszlnie a br ltal elnyben rszestett nyelven, mely az F.C.I. ngy hivatalos nyelvnek egyike.

 

A segtnek jl kell ismernie az F.C.I. killtsi rendelkezseit, valamint annak az orszgnak a killtsi elrsait, ahol a killtst megrendezik.

 

A segtnek az albbiakban kell a br segtsgre lennie:

 

- Az osztlyok sszegyjtse.

 

- A tvollvk ellenrzse minden osztlyban.

 

- A felvezet brminem vltozsnak kzlse s a szablytalan bejegyzsek jelentse a brnak.

 

- Kvnsgra a jelentst (ler brlatot) a br tollbamondsa alapjn, az ltala krt nyelven (ld. fent) megrja.

 

- Biztostja az sszes rsbeli munka elvgzst s a vromnyok odatlst.

 

- Teljesti a br sszes utastst.

 

11. PANASZOK

 

A kutya kllemre, helyezsre, a cmek s cm vromnyok odatlsre vonatkoz bri tlet vgleges s megtmadhatatlan, kivve ha a br tevkenysge sorn a formalitsok s a fennll szablyok ellen vt.

 

Az ilyen jelleg panaszokat, valamint a rendezvny lebonyoltsa sorn a killtsi szablyzat vagy a cmek s cm vromnyok odatlsnek megsrtst haladktalanul, vadk ellenben, rsban kell benyjtani. Ha a reklamci alaptalannak bizonyul, akkor az vadk a rendezt illeti meg.

 

12. BNTETSEK

 

E szablyzat elleni vtsgek fegyelmi intzkedssel bntethetk. Az F.C.I. az rintett rendeztl egy vagy tbb vre megtagadhatja a CACIB odatls jvhagyst. Az ezzel kapcsolatos dnts az rintett rendez szbeli vagy rsbeli meghallgatsa utn az F.C.I. elnksgre hrul. Az F.C.I. elnksge bntetsnek mrtke miatti lehetsges panaszrl legfelsbb frumknt az F.C.I. kzgylse dnt.

 

13. KILLTSI TILALOM

 

Az F.C.I. minden tagja s partnere az adott orszg jogi elrsaival sszhangban kteles kzz tenni a killtsi tilalommal sjtott kutyk s / vagy killtk jegyzkt. Ezt a tilalmat minden rendeznek figyelembe kell vennie.

 

14. ZRRENDELKEZSEK

 

A CACIB killtsok rendezinek be kell tartaniuk orszguk trvnyeit, rendeleteit s kiktseit.

 

Az F.C.I. elnksge felhatalmazst nyer arra, hogy srgs esetekben, klnsen e szablyzat egyes rszeinek rvnytelensge esetn, azokat sajt felelssgre mdostsa, s a rendezvnyek jogrvnyessgt az F.C.I. rendelkezseinek megfelelen ezton biztostsa. E szablyzat rszeinek rvnytelensge nem vonja maga utn a szablyzat egsznek rvnytelensgt.

 

E szablyzatot az F.C.I. elnksge 1999. vi mexiki s 1999. novemberi ls elfogadta, s 2000. 01. 01.-jn lp hatlyba.

 

Az angol vltozat a hiteles szvegvltozat.

 

Fordtotta: Weit Pter (2000. 02. 01.)

Lektorlta: Pettk Csaba nemzetkzi kllembr



FGGELK

a Nemzetkzi Kinolgiai Szvetsg (F.C.I.)
KILLTSI SZABLYZATHOZ

A Nemzetkzi Kinolgiai Szvetsg (F.C.I.)
kiegszt elrsai a szekci- s vilgkilltsok lebonyoltsra

PREAMBULUM

A „vilggyztes” cm vente egy alkalommal tlhet oda az F.C.I. ltal elismert sszes fajta rszre az F.C.I. kzgylse ltal megjellt nemzetkzi killtson.

 

A(z) „……… szekci gyztese” cm vente egy alkalommal tlhet oda az FCI ltal elismert sszes fajta rszre a szekcik ltal megjellt killtson.

 

Vilg- s szekcikilltson nincs Reserve vromny.

 

Vilg- s szekcikilltst csak az F.C.I. szvetsgi tagjai rendezhetnek.

 

E killtsokra az F.C.I. killtsi szablyzatnak mindenkori rvnyes vltozata vonatkozik.

 

A vilg- vagy szekcikillts napjn tilos a vilg- vagy szekcikillts sznhelyl szolgl kontinensen CACIB killtst tartani. A rendezvny helysznl szolgl szekcitl fggetlenl, legalbb 6 htnek kell lennie a vilgkillts s a szekcikillts kztt.

 

Egy szekcin bell a vilg- s szekcikillts kztt hromhnapos idkznek kell lennie. A vilgkillts idpontjnak vdelme lvez elsbbsget.

 

1. RENDELKEZSEK

 

A „vilggyztes” ill. „szekcigyztes” cmet a CACIB-ra javasolt kan s szuka kapja, (ld. az F.C.I. killtsi szablyzatnak a kiadsra vonatkoz rendelkezseit). E cmek odatlse nem fgg az rintett fajta nevezsi szmtl.

 

A „vilggyztes” ill. „szekcigyztes” cmet a legjobb kan s a legjobb szuka kapja, amennyiben „KITN” minstst kaptak.

 

A fajtagyztes (BOB) cmrt a CACIB-ra javasolt kan s szuka, valamint a fiatal osztlyban „KITN” kllemi rdemjegyet kapott legjobb kan s szuka van versenyben.

 

Fenti cmeket, valamint a BOB-t egyetlen br adja ki, akit elre kell kijellni.

 

Minden kutyt az F.C.I. Killtsi Szablyzata szerint kell rtkelni. A bri jelents ktelez, az F.C.I. egyik hivatalos nyelvn kell megfogalmazni, a jelents formjt a rendez maga hatrozza meg.

 

A vilg- s szekcikilltsok csoportbeosztsa az F.C.I. kutyafajtinak mindenkori rvnyes nvjegyzke szerint ktelez. Az egyes csoportokat teljes egszben egy napon kell elbrlni.

 

Nem szabad „nap gyztese” versenyt lebonyoltani. Az sszes csoportgyztes az utols killtsi napon verseng a „killts legjobb kutyja” (BIS) cmrt.

 

Minden vilgkillts alkalmval a rendeznek obedience vilgversenyt is le kell bonyoltania.

 

2. KILLTSI TERLET S A KILLTSI KRK

 

A vilg- s szekcikilltsokat az ilyenfajta rendezvnyek megrendezsre alkalmas killtsi terleten kell lebonyoltani .

 

Minden krnek olyan mretnek kell lennie, ami lehetv teszi a kutyk ll helyzetben trtn rtkelst s korltozs nlkli futsukat. Mretnek arnyban kell llnia a kutyk nagysgval s szmval.

 

A vilg- s szekcikilltsok rendezinek olyan tiszteletkrt kell terveznik, mely elg tgas az sszes kutya F.C.I. csoportok szerinti brlshoz.

 

A rendezknek biztostaniuk kell, hogy a killtk nehzsgek nlkl bejuthassanak a tiszteletkrbe.

 

Ha a killtshoz kiegszt rendezvnyek kapcsoldnak, akkor az ott foly tevkenysg nem akadlyozhatja a killts zkkenmentes lebonyoltst.

 

Szabadtri killts esetn a rendeznek gondoskodnia kell az idjrstl val vdelemrl.

 

3. BRK

 

A vilg- s szekcikilltsokon kzremkd brknak klnsen nagy tapasztalattal kell rendelkeznik a nagy s jelents F.C.I. killtsokon ltaluk brland fajtk tekintetben. Ezt igazolni kell.

 

A csoport- s a BIS versenyt egyetlen br brlja, akit erre engedlyezni kell.

 

Vilg- s szekcikilltsra kiegyenslyozott nemzetkzi bri grmiumot kell sszelltani. Vigkilltsra az F.C.I. minden szekcijnak legalbb egy brjt meg kell hvni. Korltozott szmban F.C.I.-hez nem tartoz orszgokbl val kvalifiklt brk is foglalkoztathatk.

 

A vilg- s szekcikillts kirsban a fajtkat vilgosan felismerheten kell az rintett brkhoz rendelni.

 

Vilg- s szekcikilltsok alkalmval az orszgos kinolgiai szervezeteknek kell kineveznie s szerzdtetnie a brkat.

 

4. AZ F.C.I. KLDTTE

 

A) Az F.C.I. elnksge minden vilgkilltsra egy szemlyt az F.C.I. hivatalos kldttnek nevez ki. A szekcikilltsra az rintett szekci vgleges jvhagysra hivatalos kldtteket javasol az elnksgnek.

B) Az F.C.I. kldttje az albbi jogkrrel rendelkezik:

a) A killts elksztse sorn a rendez klubnak segtsget nyjt s tancsot ad.

b) Megllaptja, hogy a vendglt orszg orszgos kinolgiai szervezete az F.C.I. sszes szablyt s kln rendelkezst betartotta, s ezeket a szablyokat, valamint az F.C.I. kln rendelkezseit szablyszeren alkalmaztk a killtsokon.

c) Feljegyzi a killts sorn kinyilvntott, az F.C.I. szablyai s klnrendelkezsei elleni vtsgeken alapul sszes panaszt.

d) Az F.C.I. elnksgt mindenre kiterjed rsos jelentsben tjkoztatja az esemnyekrl, s tadja neki az ahhoz tartoz panaszokat, szksg esetn tmogatja az F.C.I elnksgt az gyek megoldsban.

C) Ha az F.C.I. kldtte egyben az F.C.I. elnksgnek tagja, akkor kpviseli az F.C.I.-t a killtson, amennyiben az elnk vagy az alelnk nem hivatalos minsgben van jelen.

D) Az F.C.I. kldtt sszes utazsi kiadst, szlls- s elltsi kltsgt az orszgos kinolgiai szervezet viseli.

 

E szablyzatot az F.C.I. elnksge 1999. vi mexiki s 1999. novemberi brsszeli lse elfogadta, s 2000. 01. 01.-jn lp hatlyba.

 

 
Llekszmll
Induls: 2006-05-27
 
Elrhetsgeim

Makai Adrienn

E-mail cm:makai.adri@freemail.hu

Msn:(ha kell e-mailba elkldm!)

Cm:Nagybaracska 6527

 

 
Naptr
 
ra
 
Kutyrl
 
Hny ltogat van itt??
kutyabart olvassa a lapot.
 
rj a Vendgknyvbe!!
 
Hrdoboz!


Szia!Remlem,
tetszeni fog
a kutys

honlapom amely csak a kutykkal foglalkozik.

Adry

 
A killtsok trtnete
 
Szavazs
Neked mit jelent a kutya az letedbe??

A legjobb bartot
Bartot
Csak 1 kutya...
Koszos dg
Imdom!! a csald tagja:)
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!