KI�LL�T�SOK T�RT�NETE The Westminster Kennel Club Ki�ll�t�sra, kutyaki�ll�t�sra j�rni – mondj�k sokan teny�szt�k – �letforma. Szerte a vil�gon megsz�llott emberek p�nzt, id�t �s f�rads�got nem k�m�lve „ott vannak minden�tt”. Sz�ps�gki�ll�t�s, amelynek ma m�r k�ze nincs a sok sz�z fajta kutya bels� �rt�keihez, show amit lehet nagyon szeretni �s lehet el�t�lni. Ma Magyarorsz�gon h�rom – n�gyezerre tehet� azok sz�ma akik akt�van j�rj�k a ki�ll�t�sokat �s sok t�zezerre akik sz�jt�tva �mulnak a hangzatos c�meken �s csod�s serlegek t�meg�n. Gyorsan lesz�gezem, nincs ezzel semmi probl�ma. Lehet ez nagyszerû sz�rakoz�s �s lehet(ne) az �llom�ny bemutat�sa hozz��rt�k sz�m�ra. Sorozatunk c�lja nem a mai �llapotok taglal�sa, sokkal ink�bb a kutyaki�ll�t�sok t�rt�net�nek �sszefoglal�sa. Bemutatni azt a nemes igyekezetet, amely a polg�riasod� vil�gban szervezett� tette a kutyateny�szt�st �s annak kirakat�t a KUTYAKI�LL�T�ST.   Sorozatunk el� kedvcsin�l� gyan�nt: Minden id�k k�t legnagyobbika: a CRUFT’S �s a WESTMINSTER   A k�t p�ldaad� kuty�s nagyhatalom, Anglia �s Amerika a ki�ll�t�sok ter�n is maradand�t alkotott: a londoni, k�s�bb birminghami Cruft’s �s a New-York-i Westminster szinte legend�v� v�lt a v�rbeli teny�szt�k �s ki�ll�t�k k�z�tt. Az Egyes�lt �llamokban a Kentucky Derby mellett a Westminster Show a legr�gebbi, folyamatosan megrendezett sportesem�ny. T�bb mint 120 �vvel ezel�tt n�h�ny �riember, a sportkuty�z�s, k�l�n�sen a szetterek �s pointerek lelkes h�vei, rendszeresen, minden h�ten tal�lkoztak a New York-i Westminster Hotelben, hogy egy kellemes vacsora mellett elbesz�lgessenek k�z�s szenved�ly�kr�l. Hamarosan �gy d�nt�ttek, hogy a kuty�k ir�nti �rdekl�d�s n�vel�se, �s ez�ltal a fajt�k nemes�t�se �rdek�ben l�trehoznak egy klubot, mely kedvenc tal�lkoz�hely�kr�l a Wesminster Kennel Club nevet kapta. 1876-ban, az angliai, illetve egy philadelphiai ki�ll�t�s siker�n felbuzdulva, maguk is elhat�rozt�k, hogy egy minden �vben ism�tl�d� show-t szerveznek. 1877-ben ker�lt sor els� ki�ll�t�sukra, a „First Annual New York Bench Show of Dogs”-ra, Gilmore’s Gardenben, m�jus 8. �s 10. k�z�tt. A siker viszont olyan hatalmas volt, hogy a ki�ll�t�st azonnal meghosszabb�tott�k egy nappal. A korai �veket lesz�m�tva, a Westminster �lland� helysz�ne a h�res Madison Square Garden. 1888-t�l m�jus helyett febru�rra tett�k �t a ki�ll�t�s id�pontj�t. A Westminster Kennel Club tagjainak els� nagyszerû pointere Sensation volt, akir�l azt �ll�tott�k, a vil�g legszebb fejû pointere. Sensation eml�k�t ma is �rzi a klub log�ja. Az els� Best in Show c�met a Club 1907-ben adta ki; a szerencs�s gy�ztes egy simasz�rû foxterrier, Ch. Warren Remedy lett, aki az�ta is egyed�l�ll� m�don, 1908 -ban �s 1909-ben is a Westminster Show legszebb kuty�ja lett. Dupl�zni eddig h�t kutya tudott, legutolj�ra 1971-ben �s 1972-ben egy angol springer sp�niel, Ch. Chinoe’s Adamant James. Angli�ban az els� szervezett ki�ll�t�st, – amelyen nem valami m�s esem�ny kapcs�n mutatt�k be a kuty�kat – 1859, janu�r 28–29-�n tartott�k, Newcastle-on-Tyne v�rosi csarnok�ban. R. Brailsford kezdem�nyez�s�re Shorthose �s Page urak szervezt�k az esem�nyt, melyen 60 kutya vett r�szt, szetterek �s pointerek. Ekkor m�g egyetlen oszt�lyban indult minden fajta �s a kuty�k az azonos�thatatlans�g hom�ly�ba s�llyedtek, kennelnev�ket kiv�ve. Legt�bbsz�r �gy szerepeltek a korabeli katal�gusokban: „Mr. Murrel Spot nevû kuty�ja”. Sajnos a gy�ztes neve nem maradt fenn. Charles Cruft, a h�res Cruft’s ki�ll�t�s n�vad� alap�t�ja ahelyett, hogy a csal�di �kszer�zlet vezet�s�ben vett volna r�szt, munk�t v�llalt James Spratt �j v�llalkoz�s�ban, mely „kutyakeksz” vagyis korabeli kutyat�pok elad�s�val foglalkozott Londonban. Charles Cruft amb�ci�zus fiatalember volt, �gy r�vid tanul�id� ut�n, irodai kifut�fi�b�l utaz� �gyn�kk� l�pett el�. Ennek k�sz�nhet�en sz�mtalan nagybirtokossal �s m�g nagyobb kennelekkel ker�lt kapcsolatba. Karrierje k�vetkez� �llom�sa m�r Eur�pa, azaz a kontinens, ahol 1878-ban francia teny�szt�k, Cruftot b�zt�k meg a p�rizsi vil�gki�ll�t�s kuty�s szekci�j�nak megszervez�s�vel. �s ekkor Charles m�g csak k�t �ve hagyta ott az iskolapadot! 1886-ban t�rt vissza Angli�ba, ahol egy hatalmas terrier ki�ll�t�s, az Allied Terrier Club Show szervez�s�vel b�zt�k meg. Ebben a korszakban mag�nemberek is rendezhettek ki�ll�t�st, saj�t hasznukra. Ez a szempont val�sz�nûleg Charles-ra is nagy hat�st gyakorolt, �gy 1891-ben, Islington-ban, a kir�lyi mez�gazdas�gi csarnokban megrendezte els� saj�t ki�ll�t�s�t, melyet igen tetemes haszonnal z�rt. Napjainkban m�r nincsenek priv�t ki�ll�t�sok Angli�ban, a ki�ll�t�s-rendez�s enged�lyez�s�nek jog�t a Kennel Club birtokolja, mely csak non-profit szervezeteknek adhat ilyen jellegû meghatalmaz�st. Cruft 1938-ban halt meg, s ki�ll�t�s�t 1939-ben �zvegye rendezte. H�rom �vvel k�s�bb azonban m�r nagyon meger�ltet�v� v�lt sz�m�ra ez a feladat, �s hogy maradand�v� tegye a f�rje �ltal vil�gh�rûv� tett ki�ll�t�st, megkereste a Kennel Clubot, hogy vegy�k �t a rendez�st, �s eladta nekik a Cruft’s show jog�t. 1948-ban tartott�k az els� Cruft’s ki�ll�t�st a Kennel Club �gisze alatt. Az�ta �vr�l-�vre egyre nagyobb m�reteket �lt a rendezv�ny, 1982-t�l h�romnapos, 1987-t�l pedig m�r n�gynapos a ki�ll�t�s. 1991-ben a sz�z�ves int�zm�ny Londonb�l Birmingham-be k�lt�z�tt. Id�n a sz�j- �s k�r�mf�j�s j�rv�ny miatt az �prilisi id�pontot k�nytelenek voltak m�jusra �ttenni.