Ki�ll�t�sok t�rt�nete III.

A kutyaki�ll�t�sok t�rt�net�vel foglalkoz� sorozatunk el�z� r�sz�ben bemutattuk a vid�ki Anglia vad�szati �s mez�gazdas�gi jellegû kuty�s rendezv�nyeit, melyeket a mai ki�ll�t�sok el�zm�nyeinek tekinthet�nk. Azonban a v�rosokban is egyre t�bb, kuty�khoz kapcsol�d� �sszej�vetelt rendeztek, melyeket szint�n a mai ki�ll�t�sok el�deinek nevezhet�nk.

B�r a kutyaverekedtet�seket, mint a „panem et circenses” korm�nyz�si elv cirkuszi r�sz�t, hallgat�lagosan az �llam �s az egyh�z egyar�nt t�mogatta, e kegyetlen sport n�pszerûs�ge a XIX. sz�zad elej�n lassan cs�kkenni kezdett. A v�rosi emberek egyre jobban becs�ltek bizonyos fajt�kat, de nem eredeti rendeltet�s�k, hanem puszta l�t�k vagy �ppen k�llem�k miatt. Kor�bban az ilyen jellegû �rdekl�d�s a kuty�k ir�nt csak az arisztokr�ci�ra volt jellemz�, de most m�r a kisebb testû �s egzotikus fajt�k megtal�lhat�ak voltak a legt�bb egyszerû h�ztart�sban is. E fajt�k n�pszerûs�g�vel p�rhuzamosan n�vekedett gazd�ik ig�nye, hogy egy kellemes helyen �sszegyûlhessenek �rdekl�d�s�ket �s lelkesed�s�ket m�s kutyatart�kkal megosztani illetve kuty�s ismereteiket b�v�teni. Egy ilyen rendezv�ny hirdet�se olvashat� a Sporting Magazine 1834 febru�ri sz�m�ban: Charlie Aistrop fogad�j�ba v�rja a 9 font s�ly� sp�nieleket �s gazd�ikat, hogy egy ez�st kup��rt versengjenek. Ez a hirdet�s m�g k�zvetlen�l egy verekedtet�st rekl�moz� felh�v�s illetve egy sz�nes kis h�r mellett szerepelt, mely egy szenz�ci�s alomr�l sz�molt be: Mr. C.R. Peck szuk�ja 17 k�lyk�t fialt. 11 �vvel kor�bban ugyanez a magazin m�g arr�l tud�s�t, hogy az Aistrop h�res westminsteri pitj�ben rendezett verekedtet�sen 300 �rdekl�d� volt jelen, a k�zdelem egy �r�ig �s 50 percig tartott, mikor is a menet v�g�n az egyik kutya, Boney eszm�letlen�l esett �ssze, sebei iszony�an v�reztek.

Charlie Aistrop, a Westminster Pit tulajdonosa csak azut�n kezdett el vend�gl�sk�nt tev�kenykedni, miut�n feles�g�t meg�lte az egyik medve etet�s k�zben. Aistrop j�m�d� csal�dban sz�letett, m�gis a londoni alvil�got v�lasztotta, ahol ki�lhette kuty�k ir�nti szenved�ly�t. London sz�mos fogad�j�t �s nyilv�nosh�z�t ki�regedett boxol�k vezett�k, s minden�tt megtal�lhat� volt egy verekedtet�sre alkalmas helyis�g, de ezek a vend�gl�k vagy klubok enn�l �rtatlanabb sz�rakoz�si lehet�s�geket is ny�jtottak a kutyatulajdonosoknak. Ezek az �sszej�vetelek jelentik a v�rosi kutyaki�ll�t�sok el�zm�ny�it. Egy Jem Burns nevû boxol� p�ld�ul 1825-�s visszavonul�sa ut�n bulldogoknak rendezett ki�ll�t�sokat, mivel maga is bulldogokat teny�sztett.

A vid�ki �s v�rosi kutyaki�ll�t�sok illetve kuty�kat is bemutat� rendezv�nyek sz�ma folyamatosan n�tt a XIX. sz�zad els� fel�ben, azonban ahhoz, hogy ne csup�n helyi �rdekl�d�sre sz�mottart� esem�nyek maradjanak, sz�ks�g volt m�g valami nagyon fontos dologra: a vas�tra, mely lehet�v� tette a kuty�soknak, hogy nagyobb t�vols�gokra is eljuthassanak. A vas�t megjelen�se el�tt egy p�nzd�jas verekedtet�s Moulsey Hurst-ben m�g ezreket vonzott �s vett r� a hossz� �s f�radts�gos �tnak tartott t�z m�rf�ld lek�zd�s�re, de a Londont�l 20 m�rf�ldre fekv� Crawley Down, mely am�gy szint�n n�pszerû tal�lkoz�hely volt, m�r t�l messze volt a legt�bb londoni sz�m�ra. Egy napn�l tov�bb tart� utaz�s sz�ba sem j�hetett akkoriban. R�ad�sul m�g nem volt olyan ki�ll�t�s, mely a verekedtet�sek vonzerej�nek ak�r csak egy t�red�k�vel is rendelkezett volna. 1840-re azonban a vas�t lehet�v� tette, hogy viszonylagos k�nyelemben �s gyorsas�ggal az emberek Londonb�l Lancasterbe, Leedsbe vagy �szakra, Yorkba utazhassanak. 1855-re m�r alig volt olyan nagyobb v�ros, ahova ne lehetett volna vonattal eljutni. �gy a falkavad�szok m�r lovaikkal �s kuty�ikkal egy�tt utazhattak m�s megy�kbe hosszabb vad�szatokra. Hamarosan m�r kifejezetten kutyaki�ll�t�sok miatt is vonatra sz�lltak az emberek.

Tal�n az els� ki�ll�t�sok egyike, mely a vas�t fontoss�g�t bizony�totta, az 1859 j�nius 28–29-�n Newcastle-on-Tyne-ban rendezett show volt, melyet az els� kutyaki�ll�t�snak szok�s nevezni, holott m�g ez sem volt �n�ll� kuty�s rendezv�ny, hanem a nagy hagyom�nyokkal rendelkez� baromfi ki�ll�t�s r�szek�nt szerveztek kutyabemutat�t. A rendezv�ny anyagilag nem volt sikeres, szervez�inek 15 font vesztes�get okozott. Az esem�nyr�l azonban tud�s�tott a Newcastle Courant is, 1859. j�lius 1-i sz�m�ban. A ki�ll�t�son 23 pointer �s 37 szetter vett r�szt az orsz�g minden r�sz�b�l. Az �js�g szerint val�sz�nûleg az�rt �rkezett ennyi kutya, mert az egyik szervez�, a fegyvergy�ros Pape k�t �rt�kes pusk�t aj�nlott fel a gy�zteseknek. A legjobb szetter egy�bk�nt William Jobling kuty�ja lett, a legjobb pointer pedig Richard Brailsford tulajdon�ban szerepelt. A pointerek �s szetterek sz�m�ra kijel�lt k�t oszt�lyon k�v�l k�lyk�ket �s m�s olyan kuty�kat is bemutattak, melyeket a helysz�nen meg lehetett v�s�rolni. A pointereket J.H. Walsh, Thomas Robson �s Joseph Jobling b�r�lta. Walsh a The Field szerkeszt�je �s �js�g�r�ja volt, val�sz�nûleg az � ilyen t�m�j� �r�sai adt�k az �tletet Shorthose, Reid �s Pape sz�m�ra, hogy ki�ll�t�st rendezzenek. A szettereket szint�n Walsh illetve Frances Foulger �s Richard Brailsford b�r�lta, ut�bbi kett� vad�rk�nt szolg�lt egy-egy herceg birtok�n.

Pape, Reid �s Shorthose rendezv�nye val�j�ban nem nevezhet� minden id�k els� kutyaki�ll�t�s�nak, azonban k�ts�gtelen�l az �v�k volt az els� olyan bemutat�, melyre az orsz�g t�voli r�szeir�l is �rkeztek ki�ll�t�k, p�ld�ul Manchester, Huddersfiel, Lancaster �s Penrith v�ros�b�l, s�t az egyik b�r� Londonb�l utazott a ki�ll�t�sra. Ez a rendezv�ny bebizony�totta, hogy a vas�t seg�ts�g�vel egy kutyaki�ll�t�s is sz�mot tarthat orsz�gos �rdekl�d�sre.