Ki�ll�t�sok t�rt�nete IV.

A ki�ll�t�sok t�rt�net�nek egyik jelent�s m�rf�ldk�ve volt az els� Birmingham Show 1860 december�ben. A szervez�, Richard Brailsford ekkor m�r nem volt fiatal, hatvanas �vei elej�n j�rt. Nagy kutyarajong�k�nt els�sorban a pointereket �s a szettereket kedvelte. Nemcsak tudom�nyos alaposs�ggal dolgoz� teny�szt�k�nt, hanem nagyon j� kik�pz�k�nt is ismert�k a k�rny�ken. 1863-ban �s 1864-ben Derby lordj�nak pointereivel foglalkozott, �s egy 17 kuty�b�l �ll� kis falk�t 397 guinea-�rt siker�lt eladnia egy �rver�sen. Hogy mindegyik pointer elkelt, nemre �s korra val� tekintet n�lk�l, az els�sorban Brailsford h�rnev�nek volt k�sz�nhet�. Brailsford t�bb pr�b�lkoz�s ut�n a birminghami ki�ll�t�ssal igazi sikert �rt el, �s a National Show of Sporting Dogs at Birmingham n�h�ny �v alatt az egyik legnagyobb sportrendezv�nny� n�tte ki mag�t az Egyes�lt Kir�lys�gban.

A ki�ll�t�s helysz�ne Cheapside k�rzet�ben Bretherton’s Repository volt, egy hatalmas, rakt�rszerû mez�gazdas�gi �p�let. A ki�ll�t�s siker�nek kulcsa �s t�rt�neti jelent�s�ge a kuty�k t�bb k�l�nb�z� oszt�lyba sorol�sa volt. Manaps�g ez mag�t�l �rtet�d�, de kor�bban csup�n igen fel�letes csoportos�t�sokat haszn�ltak, Birmingham kiv�tel�vel. Brailsford beoszt�sa, melyet m�g tov�bb b�v�tettek, a k�vetkez� volt:

* pointerek (nagyok)
* pointerek (kicsik)
* pointer k�lyk�k
* angol szetterek
* szetter k�lyk�k
* retrieverek
* clumber sp�nielek
* cocker vagy m�s sp�nielek
* toy oszt�ly
* extra oszt�ly

1860-ban ugyan�gy rendeztek kisebb v�rosi �s vid�ki ki�ll�t�sokat, mint kor�bban, de csup�n Birmingham-ben t�rt�nt valami rendk�v�li. A december 3–4-i First Exhibition of Sporting and other Dogs elnevez�sû rendezv�nyre 267 nevez�s �rkezett, ami val�ban 267 kuty�t is jelentett, ugyanis mindenkit csak egy oszt�lyba lehetett nevezni. Messze a legmagasabb nevez�si l�tsz�m a ki�ll�t�sok addigi t�rt�net�ben! A sikert egy�rtelmûen a Brailsford kialak�totta ki�ll�t�si oszt�lyok eredm�nyezt�k. T�bb oszt�lyban is indulhattak a „hound” t�pus� kuty�k, melyeket C. Wickeder b�r�lt. A pointereket Moore, W. Lort �s H.B. Leigh, a szettereket Irving �s W. Brooks b�r�lta. �s volt m�g egy oszt�ly olyan kuty�knak, melyek eddig f�leg Charlie Aistrop �s t�rsai ki�ll�t�sain szerepeltek. Brailsford „toy dogs-nak” nevezte ezt a csoportot, holott itt szerepeltek a masztiffok, �jfoundlandik, dalmat�k, bulldogok, a sheepdogok �s a black and tan terrierek illetve a feh�r vagy angol terrierek. A ki�ll�t�s nagyobb nyilv�noss�got kapott a sajt�ban, mint amit napjainkban el�rhet egy ilyen jellegû rendezv�ny. A december 12-i The Illustrated London News nagy terjedelmû �s hiteles inform�ci�kkal szolg�l� riportot k�z�lt a ki�ll�t�sr�l. Negat�vumk�nt csak azt r�tta fel a rendez�knek, hogy tal�n szerencs�sebb lett volna, ha a kuty�k valamilyen emelv�nyen foglalnak helyet, �s nem a padl�val egy szinten fekszenek szorosan egym�s mellett, csup�n egy v�szonh�l�val elv�lasztva. Az �js�g dics�rte a kuty�k t�relm�t, �s b�r volt n�mi vereked�s, csup�n egy megharapott emberr�l hallottak. A fantasztikus rendezv�ny 7800 l�togat�t vonzott �s 500 font bev�telt hozott. A ki�ll�t�sok l�togat�inak sz�ma �vr�l-�vre egyre n�tt: 1861-ban 17.035 ember fizetett az�rt, hogy a kuty�kat l�thasson, 1862-ben m�r 29.137, 1863-ban csak 21.561, 1864-ben pedig 23.629, ebb�l 2636 birmingham-i iskol�s ingyen bel�p�t kapott az adott ki�ll�t�sra.

A kritik�kat megfogadva, a Birmingham Show t�gasabb helysz�nre, a Bingley Hall-ba k�lt�z�tt, �s n�h�ny �v kiv�tel�vel ott is maradt 1971-ig, Birmingham �lland� �s egyre nagyszab�s�bb rendezv�ny�v� v�lva; 1861-ben m�r 535 nevez�s �rkezett a ki�ll�t�sra.

Az els� t�bbnapos, m�s rendezv�nyekt�l teljesen f�ggetlen ki�ll�t�s a Northern Exhibition of Sporting and other Dogs elnevez�sû rendezv�ny volt Islingtonban, 1961. j�nius 24-28-�n, 803 nevez�ssel. K�t �vvel k�s�bb, 1863-ban, a m�r First Great International Dog Show n�vre hallgat� ki�ll�t�sra 1678 nevez�s futott be, ami kb. 2000 kuty�t jelenthetett, mert m�r l�tezett a teny�szp�r �s teny�szcsoport kateg�ria.

Egyre fokoz�dott a csak t�rsas�gi vagy ki�ll�t�si kuty�k ir�nti �rdekl�d�s, a munkakuty�k kezdtek h�tt�rbe szorulni. Az egykori harcikuty�knak a ki�ll�t�sok legitim megjelen�si lehet�s�ggel szolg�ltak. N�tt a k�lf�ldi fajt�k n�pszerûs�ge is, ami n�h�ny hazai fajta kihal�s�hoz vezetett. Eltûnt a kism�retû bulldog, a black and tan terrier �s a ma m�r �angol feh�r terriernek nevezett fajta, mik�zben egyre n�tt az „extra class-t” megt�lt� fajt�k n�pszerûs�ge: egyiptomi �s k�nai kutya elnevez�sû fajt�k jelentek meg, sz�nre l�pett a chow-chow is. 1862-ben, a harmadik birminghami ki�ll�t�son deb�t�lt a bern�thegyi �s az eszkim� kutya, majd brazil, g�r�g �s szic�liai kuty�k is szerepeltek. 1964-ben, a m�sodik nemzetk�zi islingtoni ki�ll�t�son nyitottak el�sz�r champion oszt�lyt, persze an�lk�l, hogy pontosan meghat�rozt�k volna, mit is jelent a champion c�m. �rdekess�g, hogy ezen a ki�ll�t�son a gy�ztes harrier-tulajdonosok k�z�tt szerepelt a walesi herceg is, a k�s�bbi VII. Edward.

Nagyobb �s m�g nagyobb ki�ll�t�sokat rendeztek, mindennapiv� v�lt az ezres nevez�si l�tsz�m, egyre t�bb fajta kapott k�l�n oszt�lyt – egyre ink�bb a k�osz vesz�lye fenyegette a kuty�s vil�got, egyre ink�bb sz�ks�g lett volna valamilyen k�zponti szervez�sre, valamilyen egys�ges szab�lyzatra. Gyakran el�fordult, hogy ugyanaz a kutya egy h�ten t�bb ki�ll�t�son is szerepelt m�s n�ven, kennelneve egy�ltal�n nem volt, esetleg abszol�t n�v n�lk�l nevezt�k, de gyakori volt a kuty�k k�lcs�nad�sa is, vagy ha a tulajdonos �gy l�tta, a benevezett kutya �ppen nem el�g fit aznap, kicser�lte egy m�sik ebre. Egyre t�bb �rv sz�lt a Kennel Club l�trehoz�sa mellett.