Legr�gebbi megmaradt �llatfajt�nknak tal�n a kuvasz �s a komondor tekinthet�. E nagytermet�, er�s �s b�tor feh�r sz�n� kuty�k k�s�r�i, terel�i, �rz�i lehettek m�r a honfoglal� magyarok ny�jainak �s guly�inak.

Ha szigor�an �rtelmezz�k az �shonos kifejez�st, akkor csak azokat az �llatokat soroljuk ide, amelyek a K�rp�t-medenc�ben �ltek a honfoglal�s k�r�li id�ben, vagy a magyarokkal j�ttek ide keletr�l a n�pv�ndorl�s sor�n. Ezeknek a fajt�knak a nagy r�sze azonban m�r r�gen kipusztult, vagy annyira megv�ltozott, hogy aligha nevezhet� ugyanannak a fajt�nak. Legr�gebbi megmaradt �llatfajt�nknak tal�n a kuvasz �s a komondor tekinthet�. E nagytermet�, er�s �s b�tor feh�r sz�n� kuty�k k�s�r�i, terel�i, �rz�i lehettek m�r a honfoglal� magyarok ny�jainak �s guly�inak, �s val�sz�n�leg jobban hasonl�tottak jelenlegi form�jukra. Az ember legjobb  bar�tai A kuty�k k�z�l a kuvaszt �s a komondort a honfoglal� magyarok hozt�k magukkal ny�jaik mellett. A kuvaszt els�sorban vad�szatra �s terel�sre, a komondort �rz�sre haszn�lt�k.  Mindkett� megvesztegethetetlen, b�tor, kem�ny kutya, amely m�r csak m�rete folyt�n is szeretetteljes, de hat�rozott gazd�k kez�be val�. A magyar vizsl�t a XIV-XV. sz�zadban a pannon kop� egyes v�ltozataib�l alak�tott�k ki az apr�vad vad�szat�ra. A t�r�k uralom alatt keresztez�d�tt a t�r�k�k s�rga kuty�ival, stabiliz�l�dott a sz�ne, �s egyre homog�nebb lett. Az 1900-as �vek elej�re azonban h�tt�rbe szorult, �s �gy lecs�kkent az �llom�nya, hogy nemzeti �sszefog�ssal siker�lt csak ism�t �letre kelteni ezt a kiv�l� �llatot. Az 1930-as �vekben dr�tsz�r� v�ltozat�t is kiteny�sztett�k. A puli, a pumi   �s a mudi igazi terel� munkakutya, amelyek a megv�ltozott k�r�lm�nyek ellen�re ma is alkalmasak erre a munk�ra. Ennek ellen�re alig l�tunk a mai juh�szok oldal�n tisztav�r� pulit. A m�sik k�t fajta gyakrabban el�fordul. Legt�bbj�k azonban ma m�r h�zi kedvenc, vagy a port�k �ber �re. Leg�sibb vad�szkuty�nk a magyar ag�r, amelyet szint�n keletr�l hoztak magukkal a magyar t�rzsek, �vsz�zadokon �t a lovas vad�szatok n�lk�l�zhetetlen szerepl�je volt. A XIX. sz�zadban er�sen �tkeresztezt�k a fajt�t az akkor divatos angol ag�rral, amely k�llem�t finom�totta, de bels� tulajdons�gai, ellen�ll�-k�pess�ge, kitart�sa megmaradt. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n csaknem teljesen elt�nt, nehezen fellelt n�h�ny egyed�b�l teny�sztett�k vissza. Az erd�lyi kop�  el�dje a pannon kop� a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n alakult ki a magyarok s�rga vad�szkuty�ib�l, amelyek az eredetileg itt �l� n�pek kuty�ival keveredtek. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en hasonl�an a magyar ag�rhoz �ld�z�tt fajta lett, csaknem elt�nt, de siker�lt n�h�ny egyedet kimenteni Erd�ly ter�let�r�l, �s �jra�leszteni a fajt�t.