A mond�s szerint, amelyik kutya ugat, az nem harap. Ez a val�s�gban nem �gy van, hiszen a kuty�k az esetek t�bbs�g�ben f�lelemb�l ugatnak, �s t�madnak.

Kutyaharap�st sz�r�vel A n�pi mond�s szerint, amelyik kutya ugat, az nem harap. Ez a val�s�gban nem �gy van, hiszen a kuty�k az esetek t�bbs�g�ben f�lelemb�l ugatnak, �s t�madj�k meg �ldozataikat. Mit�l f�gg, hogy melyik kutya harap, �s melyik nem? Honnan tudhatjuk, hogy melyik kutya lehet vesz�lyes? Milyen emberi reakci�k v�ltanak ki agresszi�t az �llatokb�l? Mit tehet�nk a kutyat�mad�sok kik�sz�b�l�se �rdek�ben? Hogyan, mivel kezelj�k a kutyaharap�st? Ha m�r megt�rt�nt a baj, �s a b�r s�r�l�s�vel j�r� sebeket szerezt�nk, azokat mindig mutassuk meg orvosnak! A k�vetkezm�nyek megfelel� sebell�t�ssal megel�zhet�k. Ha s�lyosabb s�r�l�s j�n l�tre, p�ld�ul er�teljes v�rz�ssel, ne hezit�ljunk, h�vjunk ment�t, menj�nk k�rh�zba! A ny�lt seb fert�z�svesz�lye mellett a veszett �llat harap�sa hal�lt is okozhat! A szocializ�lt �llattart�s egyik alapvet� eleme, hogy a gazd�k a h�zias�tott �llatot emberi k�rnyezetbe szoktatj�k. Amelyik kutya emberi (racion�lis) k�rnyezetbe szokik, az kir�v�bb esetekben produk�l trag�di�t okoz� kutyaharap�st. Vannak sz�ls�s�ges id�szakok, amikor a kuty�k agressz�vabbak, t�mad�sra hajlamosabbak, mint �ltal�ban. Nem mindig �lt az emberrel a kutya Az id�sz�m�t�sunk el�tti 12.000 �vvel ezel�tti (k�z�ps� k�kori) ember, t�bbek k�z�tt a jobb vad�szat �rdek�ben, a farkasb�l kezdte meg h�zi�llatt� nevelni a mai kuty�t. A farkast�rv�ny a piramisszer� hierarchi�ra �p�l, erre alapszik a kuty�k �si �szt�nvil�ga is. M�g a farkasok falk�kban �ltek, �s falkavez�r�k a "vez�rh�m" egyed volt, addig a hossz� �vezredek alatt h�zi�llatt� v�lt kutya "falkavez�re" az ember lett. A h�zi kutya cselekedetei az �t tart� emberi magatart�sb�l (az �llat nevel�s�b�l, tart�s�b�l, szocializ�ci�j�b�l, a pillanatnyi helyzetb�l) ad�dik. A kutyat�mad�sok alapvet� okai Az Orpheus �llatv�d� Egyes�lethez napj�ban j�nnek bejelent�sek utc�n k�borl� �llatokr�l. A legt�bb kutyaharap�sb�l keletkezett trag�di�nak az ember az okoz�ja. Sokan szabadj�ra engedik kedvenceiket, �s az utc�n ker�lnek emberekkel kapcsolatba. M�sok az �llatokat l�ncra kik�tve, kis �lett�rben (ketrecben-boxban), embertelen k�rnyezetben tartj�k, �gy nagy az es�lye annak, hogy az �llat antiszoci�liss� v�lik, �s alkalomadt�n (emberi f�lelem vagy irracion�lis viselked�s miatt) t�mad�st fog produk�lni. A kuty�k ivarz�si id�szak�ban (tavasszal �s �sszel) is t�bb a kutyaharap�s, mert ebben az id�szakban is agressz�vebbek az �llatok. T�bb az �llatok �ltal okozott baleset a sz�nid�ben is, mert a c�ltalanul l�zeng� fiatalok nem ritk�n botok �s k�vek seg�dlet�vel �llatokkal pr�b�lnak meg "j�tszani". Az �llatok felel�sebb tart�sa �ltal a trag�dia megel�zhet� lenne.