A kutya neve

„Nomen est omen” – tartja a latin mond�s, amit valahogy �gy ford�thatunk magyarra:
„Nevedben v�gzeted”. A r�gi korok emberei ezt hal�losan komolyan vett�k.
�gy v�lt�k, a gyermek sors�t befoly�solhatja az, hogy milyen nevet visel.
Term�szetesen hasonl�k�ppen gondolkodtak az �llatokr�l is.

�szaki F�ny, Dics� Farkas vagy Virradat Sz�l�tte – vadnyugati t�rt�netekbe ill� ragadv�nyneveknek hangzanak, pedig a Norbert, a Rudolf vagy a Lucia eredeti jelent�se b�jik meg m�g�tt�k. Megszokott, j�l bev�lt ut�neveink nem puszt�n �nmagukban �rtelmetlen bet�halmazok, m�g ha jelent�s�knek ma m�r kevesen tulajdon�tanak is jelent�s�get. Egykor azonban egy�ltal�n nem v�letlenszer�en v�lasztottak nevet ut�daiknak az emberek: �gy v�lt�k, a n�vvel valamilyen tulajdons�got biztos�thatnak a feln�vekv� gyermek sz�m�ra, vagy egyszer�en csak Isten kegyelm�be aj�nlott�k �ltala.

Vizek ura legyen veled!

Nem jelentettek kiv�telt az �llatok, �gy term�szetesen a kuty�k sem. A gyakori kutyanevekben m�g ma is nyomon k�vethet� a n�vad�s egykori c�ltudatoss�ga. Az egyik legelterjedtebb, s mai szemmel egyben leg�rdekesebb ilyen c�l a veszetts�g megel�z�se. A hal�los k�r egykori neve „v�ziszony” volt, �s az �rt� betegs�geket okoz� v�ziszellemet okolt�k �rte. �gy hitt�k, ha foly� nev�t viseli a kutya, azzal kiengesztelhet� a vizek szelleme, �s �gy a n�v v�delmet ny�jt a veszetts�g ellen. Ez�rt van a kuty�k k�zt olyan sok Tisza, Saj�, Maros �s Sz�va. A szok�s nemcsak n�lunk volt elterjedt: az orosz ebeket is gyakran h�vj�k Irtisznek, Amurnak, Bajk�lnak vagy L�n�nak.

Ugyancsak szok�sa volt el�deinknek a kuty�t az ellens�gr�l elnevezni – tal�n az�rt, hogy ezzel a „m�gi�val” hatalmat szerezzenek az ellens�g felett, de az sem kiz�rt, hogy csup�n az�rt, hogy a gy�l�lt vagy rettegett szem�lyt a kutya szintj�re alacsony�ts�k (maguk a kuty�t jelent� szavak is gyakran hordoznak negat�v, becsm�rl� jelent�st). Alighanem ez magyar�zza a Zsand�r, Bety�r, Basa, Pand�r, Fin�nc, Zsiv�ny, Csib�sz, s�t ak�r S�t�n kutyanevek gyakori el�fordul�s�t. �ltal�nos a p�nznemek kutyan�vk�nt val� alkalmaz�sa (Peng�, Krajc�r, Fill�r vagy Doll�r), s nem neh�z kital�lni, hogy a babona mit v�rt ett�l: hiszen �gy tartj�k, ahol egy m�r van, oda megy a t�bbi is…

Hatty�t�l Fecsk�ig

Nem kell persze minden r�gi kutyan�v m�g�tt ilyen h�ts� gondolatokat keresni. Sz�mtalan eb kapta a nev�t a k�llem�r�l, p�ld�ul a sz�n�r�l vagy sz�rzet�nek jelleg�r�l: p�ld�ul Bodri, Kondor (mindkett� g�nd�r sz�r�t jelent), vagy Galamb, Hatty� (feh�r kuty�kat neveztek �gy), fekete kuty�k hada viselte (�s viseli ma is) a Kormos nevet, �s egy�b tulajdons�gok is sz�m�t�sba j�hettek, �gy b�ven akadt Sebes, F�rge, Zs�mbes vagy T�ncos. Igen sokat egyszer�en a k�rnyezet�kben �l� vagy nagy tiszteletnek �rvend� �llatokr�l neveztek el, mint Dar�zs, Rig�, Fecske vagy Tigris, �s gyakoriak a haszn�lati t�rgyak nevei is, mint Bocskor, Cseng�, B�gre vagy Kucsma.

A v�rosokt�l t�voli, elszigetelt puszt�k p�sztorkuty�i r�giesebb, az �si hagyom�nyokat t�kr�z� neveket viseltek, m�g a v�rosi behat�sok olyan neveket terjesztettek el, mint a Hektor, Pl�t�, Lord vagy N�r�, s�t, l�teztek kimondottan az �ri divatot g�nyol� kutyanevek is, mint Krinolin vagy Tunika. Bizonyos, hogy a Nyugat-Eur�p�val val�, egykor jelent�s m�rt�k� �l��llat-kereskedelem sor�n is bev�ndoroltak idegen eredet� kutyanevek, hiszen a p�sztorok l�bon hajtott�k guly�ikat a t�voli marhav�s�rokra, s a k�lhoni frontot megj�rt katon�k is hazahoztak idegen behat�st visel� neveket, mint R�n�, Arno stb.

Rambo a s�tat�ren

A n�vad�s ugyan ma m�r jobb�ra n�lk�l�zi a babon�s elemeket, �m a gazda �zl�s�r�l a mai napig sokat el�rul az, hogy mik�nt h�vj�k a kuty�j�t.

A hagyom�nyk�vet�, konzervat�v ebtart�k nagy r�sze ma is kitart a r�gi, j�l bev�lt nevek mellett, m�g a divatot vakon k�vet� (�s valljuk be, sokszor bizony a k�lf�ld ir�nt a kellet�n�l jobban vonz�d�) modern r�teg olykor nyakatekert, magyar sz�jba alig ill�, idegen hangz�s� nevekkel ruh�zz�k fel kedvenc�ket. Els�sorban nem �t hozz�k vele k�nos helyzetbe (hiszen a kuty�t ez cseppet sem �rdekli), hanem a s�ta k�zben szerzett ismer�s�ket, meg persze saj�t magukat, hiszen huszadszorra m�r egy�ltal�n nem vicces elmagyar�zni, hogy a kutya neve nem Zs�r, hanem Giles (megt�rt�nt eset).

Az akci�filmek �s sorozatok szerepl�i k�z�l sok szaladg�l k�z�tt�nk n�gy l�bon, sz�mtalan Jockey vagy Rambo form�j�ban. Ezek mag�t�l �rtet�d� m�don t�bbnyire a filmszerepl� karakter�nek megfelel�en kem�ny, r�men�s ebk�nt ismert fajt�k, p�ld�ul a rottweilerek vagy dobermannok k�z�l ker�lnek ki, �s nem neh�z kital�lni, hogy ha egy kuty�t a k�tes h�r� �k�lv�v�-legenda, Mike Tyson ut�n neveznek el, az csakis boxer vagy amerikai staffordshire terrier lehet. Term�szetesen a kutyat�rt�netek n�gyl�b� f�h�sei ut�n is t�m�rdek Lassie, K�ntor �s Rin-Tin-Tin nyeri a nev�t, ilyenkor azonban nem �rt figyelembe venni az adott n�v fajt�hoz k�t�d� „hagyom�nyait”.

Minek nevezzelek?

Milyen is az ide�lis h�v�n�v egy kutya sz�m�ra? Azt szokt�k mondani, hogy a legjobban a magas hangrend� szavak felelnek meg, noha szem�ly szerint �n �gy v�lem, lebecs�li a kutya hall�s�t (vagy a gazdi hangerej�t), aki azt �ll�tja, hogy a Hassz�n vagy a Morg� nevet visel�je nem hallja meg el�g messzir�l (ha olyan messze van, hogy t�nyleg nem hallja meg, ott m�r m�s baj van). Val�ban nem �rdemes ugyanakkor k�t sz�tagn�l hosszabb nevet v�lasztani: a tapasztalat azt mutatja, hogy id�vel �gyis ler�vid�l valamif�le becen�vv�. B�r emberi szem�lynevet �llatoknak adni r�gen sem volt �ppen ritkas�g, m�gsem c�lszer�, k�l�n�sen, ha gyakori n�vr�l van sz�.

B�r j�magam szem�ly szerint nem tartom s�rt�nek, ha egy kuty�t �gy h�vnak, mint engem, m�gsem sz�vesen kapkodom a fejemet, ha valaki minduntalan a nevemet kiab�lja (nota bene: az inuitokn�l p�ld�ul megtiszteltet�snek sz�m�tott, ha valakit �rdemesnek tartottak arra, hogy egy kuty�t nevezzenek el r�la).

�rthet� �s t�mogathat� t�rekv�s az, ha valaki a kuty�j�t a fajta sz�rmaz�s�ra utal� n�vvel illeti: az orosz ag�rnak st�lusos n�v a Koz�k vagy a Natasa, az alaszkai malamutra j�l illik a Skeena vagy a Klondike (meg�rizve egyben a foly�nevek hagyom�ny�t is), de m�g a rhod�ziai ridgeback vagy a basenji sz�m�ra is lehet afrikai nevet keresni, p�ld�ul Kong�, vagy az ‘�r’ jelent�s� szuah�li Bwana. Nemzeti kutyafajt�ink eset�ben v�gk�pp c�lszer� a magyaros n�vad�s: el sem lehet k�pzelni nagyobb t�ved�st, mint egy komondort Jackie-nek nevezni!

Mirtse �ron

Fajtanevek t�rt�nelme

Noha az „eb” sz�t m�r j�szer�vel csak hivatalos sz�vegekben, egyes sz��sszet�telekben (pl.: ebteny�szt�s, ebrendelet stb.) vagy a sz�ism�tl�s kiss� er�ltetett elker�l�s�re haszn�lj�k, m�gis ez az obi-ugor eredet� sz� a kutya „igazi” neve (els� adata 1138-b�l val�).

Maga a „kutya” sz� els� el�fordul�s�t 1511-b�l jegyezt�k fel, ekkor azonban m�g nem jelentette n�gyl�b� bar�tunkat, hanem a hitv�ny emberre mondt�k. Mai jelent�se el�sz�r 1585-ben fordul el�, de m�r ezel�tt haszn�latos volt a kuty�ra a „cenk” �s a „fak�” elnevez�s.

A „kuty�hoz” hasonl�an a „kuvasz” is becsm�rl� sz� volt m�g a XVI. sz�zad elej�n, k�s�bb pedig h�z�rz� kuty�kra haszn�lt�k. Fajtan�vv� csak j�val k�s�bb v�lt: noha a kuvasz mint fajta minden bizonnyal m�r a honfoglal�s idej�n is l�tezett, m�g a XX. sz�zad elej�n is „simafej� magyar komondork�nt” eml�ti a szakirodalom. Maga a „Komondor” el�sz�r 1454-ben, kun szem�lyn�vk�nt jelenik meg, majd ebb�l alakul �t „kun eb” jelent�s� fajtan�vv�.

A „puli” els� eml�t�se 1765-b�l sz�rmazik, k�t m�sik kistest� p�sztorkuty�nk, a pumi �s a mudi neve pedig m�g k�s�bb alakult ki – mik�nt maguk a fajt�k is, hiszen ezek az �n. „birk�sok”, vagyis merin�juhot teny�szt� p�sztorok �ltal behozott n�met spicceknek a pulival val� keresztez�d�sek�nt j�ttek l�tre.

Az agarat �s a kop�t minden bizonnyal m�r honszerz� �seink is ismert�k. Az „ag�r” neve szl�v eredet� sz�, mely m�r 1193-ban is mai �rtelm�vel b�rt, s vad�szkuty�t jelentett az ugyancsak szl�v eredet� „hort” is. A „kop�” jelent�se pedig ‘elkap�, megfog�’ lehetett, de bizony�that�an kuty�t csak 1632 �ta jelent. A „vizsla” sz� m�g �jabb kelet�, �s egy�rtelm�en az �ber keres�st jelent� ‘vizslat�ssal’ rokon�that�.

A manaps�g m�r alig haszn�latos „szelindek” szl�v eredet� sz�, amelyet m�r 1395-ben haszn�ltak nagytest�, er�s vad�szkuty�k megjel�l�s�re. 1675-ben v�lt ismertt� a v�zi vad�szatra haszn�lt kuty�t jelent�, n�met eredet� „pudli”, amelyet a nyelv�j�t�s 1815-ben magyaros�tott az ‘�szik’ ig�b�l „uszk�rra”.

(Forr�s: Magyar n�prajz II.:
Gazd�lkod�s; Akad�miai Kiad�, 2001)

Soknev� kutyaarisztokrat�k

A t�rzsk�nyvezett kuty�knak val�s�ggal „emberi” hangz�s�, t�bb tagb�l �ll� neve van. Az els� a kenneln�v, amely alapvet�en k�l�nb�zik az emberek vezet�knev�t�l abban, hogy nem az apa kil�t�re utal, hanem azt jelzi, hogy melyik teny�szetb�l sz�rmazik az adott eb. Az egyedn�v vagy „ideiglenes h�v�n�v” szolg�l a kutya egy�ni azonos�t�s�ra (ez m�giscsak k�zvetlenebb, mint a puszta t�rzsk�nyvi sz�m). K�l�n�sen nagyobb teny�szetekben mag�nak a teny�szt�nek a sz�m�ra is megk�nny�ti az eligazod�st az, hogy az egy alomban sz�letett k�lyk�k egyedneve azonos bet�vel kezd�dik, �s az almok az ABC sorrendj�ben k�vetik egym�st. Emiatt van olyan sok Alex, Alma vagy Astor nev� k�ly�kkutya, mik�zben kevesen jutnak el a Z-ig, b�r �lelmes kezd�k olykor r�gvest az L vagy a P bet�vel ind�tanak, olyan teny�szt�i m�ltat �s gyakorlatot sejtetv�n a nevek m�g�tt, amelynek val�j�ban egyel�re nincsenek birtok�ban.

Id�ig tart a kutya t�rzsk�nyvi neve, s ezut�n k�vetkezik a h�v�n�v, amit m�r az �j gazda ad a kuty�nak, ha nincs megel�gedve a teny�szt� n�vad�s�val. �gy h�rom sz�b�l �llna a teljes kutyan�v, ami m�r �nmag�ban is meglehet�sen arisztokratikus hangz�st biztos�tana, �m n�h�ny teny�szt� m�g a „von” vagy „of” sz�csk�t is belecsemp�szi, amit�l eg�szen olyan lesz, mintha egy angol lord vagy porosz b�r� h�z�dna meg a zengzetes nemesi n�v m�g�tt. Nem ritka az olyan cifra kenneln�v sem, amely m�r �nmag�ban is t�bb sz�b�l �ll (k�t�jellel vagy an�lk�l), s ezekhez a j� fant�zi�val meg�ldott teny�szt� olykor m�g kacif�ntos egyednevet is ad, �gy egy ki�ll�t�si katal�gust �tb�ng�szve olyan csemeg�kre bukkanhatunk, mint pl. „Born To Be Wild of Blackwood Forest”. Ilyen n�vhez m�r csak karriert kell csin�lni!