Ki�ll�t�sok t�rt�nete V.

John Douglas nev�re 1866-ban a hatodik Manchester Dog Show egyik b�r�jak�nt bukkanunk. Ett�l kezdve minden �vben b�r�lt ezen a ki�ll�t�son, 1871-ben pedig m�r ki�ll�t�si menedzserk�nt tal�lkozhatunk vele Edinburgh-ben �s Dublinban. Kett�s karriert futott be, 1873-ban Glasgow-ban b�r�lt, Edinburgh-ban ki�ll�t�st rendezett, �s gondjaiba vette a Kennel Klub els� ki�ll�t�s�t is, miel�tt ezt a sûrû �vet egy manchesteri b�r�lattal fejezte volna be. Az elk�vetkez� n�h�ny �vben Douglas t�bb ki�ll�t�st is menedzselt egy �vben, mik�zben b�r�i karrierj�t sem szak�totta f�lbe. Ki�ll�t�sokat szervezett sz�mtalan v�rosban – Brighton, Bristol, Dublin, Edinburgh, Hull, London, Manchester – �s els� oszt�ly�, teljesen professzion�lis ki�ll�t�si menedzser lett bel�le. Hatalmas tapasztalts�g�val nagym�rt�kben seg�tette a ki�ll�t�sok �s a t�rzsk�nyvezett kuty�k j�v�j�nek fejl�d�s�t, �s r�vil�g�tott azokra a jelent�s probl�m�kra, melyeket egy neml�tez� szervezet ir�ny�t�s�nak hi�nya okozott a ki�ll�t�sok vil�g�ban.

Az arisztokr�cia t�mogat�sa ellen�re, vagy tal�n �ppen ez�rt, gyakran m�g a l�tez� szab�lyokat is megszegt�k. A ki�ll�t�sok olyan m�retûv� n�tt�k ki magukat, hogy az egyes �jonc kuty�s szervezetek m�r k�ptelenek voltak egyed�l ir�ny�tani a t�rt�n�seket. A k�osz sohasem �llt messze ezekt�l a rendezv�nyekt�l.

A m�r homog�n fajt�kn�l p�ld�ul gyakran el�fordult, hogy egy sz�p p�ld�nyt ki�ll�tottak mondjuk kedden, majd �jszaka elvitt�k, szerda reggel behoztak egy cserep�ld�nyt, a szebbik kuty�t pedig ki�ll�tott�k valahol m�sutt szerd�n, vagy alkalomadt�n, ha a d�tum �s t�vols�g engedte, k�t vagy t�bb alkalommal is ki�ll�tott�k a h�ten, sem nev�t, sem pedigr�j�t megadva, vagy esetleg ugyanaz a kutya minden ki�ll�t�son m�s n�ven szerepelt. Ha ugyanaz a tulajdonos t�bb ugyanolyan sz�nû kuty�t birtokolt, szinte biztos volt, hogy alkalomadt�n kicser�li �ket. Ezekben az id�kben nem volt szerencs�s egyed�l hagyni egy kuty�t a ki�ll�t�son, hacsak valami k�l�nleges azonos�t�val nem rendelkezett, k�l�nben nagy volt r� az es�ly, hogy a tulajdonos kuty�ja hûlt hely�n a ki�ll�t�s v�g�n egy gyeng�bb egyedet tal�l. Mindennapos volt a ki�ll�tott kuty�k k�lcs�nz�se �s k�lcs�nad�sa; ha a kutya �ppen nem volt cs�csform�ban, kicser�lt�k egy m�sikra.

A Kennel Club pontot tett ezeknek az anom�li�knak a v�g�re, de legal�bbis megnehez�tette �s vesz�lyess� tette �ket, �s m�r p�ld�ul kevesebb befestett kuty�t lehetett l�tni, ami am�gy igen gyakori volt (�ltal�ban foltos kuty�k kicser�l�sekor p�toltak egy-egy hi�nyz� jelet fest�kkel). A kuty�s atmoszf�ra tiszt�bb �s �tl�that�bb lett. Kor�bban az olyan embert, akir�l �gy h�rlett, k�l�nleges kuty�s tud�ssal rendelkezik, nagy �vben elker�lend� szem�lynek tartott�k, m�g most �fels�ge �s a kir�lyn� sem sz�gyellt�k, hogy kuty�s embernek sz�m�tanak, �s m�g sorolhatn�nk a nemesi sz�rmaz�s� embereket, akiknek a kuty�it p�ld�ul Charles Henry Lane is b�r�lta. Az 1873-ban alakult Kennel Club v�ghezvitte Lane javaslatait, s�t m�g t�bbet is, de nem azzal a c�llal, hogy a kir�lyi csal�dnak megfelel� ki�ll�t�sokat rendezzen. Az�rt j�tt l�tre, hogy a kuty�s vil�got ir�ny�tsa.

1870 j�nius�ban G.H. Nutt a londoni Crystal palace-ben rendezett ki�ll�t�st First Grand Exhibition of Sporting and other Dogs n�ven. (�gy tûnik, a ki�ll�t�sok elterjed�se ut�n m�g �vekig rendeztek „els�” ki�ll�t�sokat.) Nutt er�fesz�t�sei 895 nevez�st eredm�nyeztek. Ki�ll�t�s�t megism�telte 71-ben �s 72-ben is, ekkor m�r a minden�tt megtal�lhat� Douglas menedzsel�s�vel. Ezek a rendezv�nyek azonban anyagilag nem voltak �ppen sikeresek.

Az elk�vetkez� ki�ll�t�sok, melyek m�r k�zel�tettek a nyeres�ges jelz�h�z, csak al�t�masztott�k egy j�l �tgondolt szab�lyzat sz�ks�gess�g�t, mely a j�v� ki�ll�t�sait ir�ny�tan�. Ezeket a szab�lyokat S.E. Shirley, a Krist�ly Palot�ban rendezett ki�ll�t�sok �tletgazd�ja �s egy 12 f�s bizotts�g vetette pap�rra 1873 �prilis�ban. Az � �l�s�k keret�ben j�tt l�tre a Kennel Club. A tizenk�t szem�lyb�l n�gy szerepelt a „krist�ly” ki�ll�t�sok eredeti rendez� bizotts�g�ban is: a pointeres J.H. Whitehouse, J.C. Macdona, J.H. Dawes �s S.Lange, aki mindh�rom Crystal Palace ki�ll�t�son b�r�lt, ak�rcsak sz�mos m�s helyen. A Kennel Klub els� saj�t ki�ll�t�sa 1873 j�nius�ban volt, a megalapozott krist�ly ki�ll�t�sok folytat�sak�nt �s tov�bbfejleszt�sek�nt. Ez a rendezv�ny volt az �j szab�lyok els� gyakorlati megm�rettet�se.

�veken �t a kennel Club �vi k�t ki�ll�t�st szervezett, egyet a Cry�stal Palace-ben, egyet az Alexandra Palace-ben, szint�n Londonban. 1878 december�ben m�r a Kennel Club tizenkettedik ki�ll�t�s�t menedzselte Douglas az Alexandar Palace-ben, melyre 1058 nevez�s �rkezett, de enn�l sokkal fontosabb volt, hogy ez a rendezv�ny mentes volt a t�bbi ki�ll�t�st k�r�lvev� probl�m�kt�l, a j�l �tgondolt �s megfogalmazott szab�lyoknak k�sz�nhet�en. John Douglas hamar elismerte ezeknek a szab�lyoknak az �rdemeit �s m�s, �ltala menedzselt ki�ll�t�sokon is alkalmazni kezdte �ket, �s nemsok�ra m�s ki�ll�t�sok szervez�i kerest�k meg a Kennel Clubot, hogy enged�lyezze sz�mukra szab�lyai haszn�lat�t.

1886-ban, mikor Charles Cruft az els� terrier show-t rendezte, mely k�s�bb a h�res Cruft’s ki�ll�t�ss� n�vi ki mag�t, a Kennel Club �vente 54 ki�ll�t�sra adott liszenszet, k�tszer annyira, mint h�rom �vvel kor�bban. 1887-ben a Kennel Club Barn Elms-i ki�ll�t�s�ra m�r 2012 nevez�s �rkezett, s a kutyaki�ll�t�sok a maguk kis apr�cska vid�ki �s v�rosi kezdem�nyeikb�l jelent�s, kedvelt sz�rakoz�si programm� n�tt�k ki magukat, mely az eg�sz orsz�gb�l a legk�l�nb�z�bb kor� �s �ll�s� embereket vonzotta.