KIS DOLGOK �S NAGY �GYEK
A szobatisztas�gt�l az utcai kutyapiszok probl�m�j�ig

Abban, hogy a kutya a v�rosi k�r�lm�nyek k�z�tt is elmaradhatatlan t�rsunkk� v�lhatott, nem elhanyagolhat� szerepe volt a szobatisztas�gra val� hajlam�nak: e n�lk�l nem oszthatn�nk meg vele otthonunkat. �m am�g a kutya �s gazd�ja sz�m�ra az em�szt�s k�r�li dolgok a s�ta sor�n �rnek v�get, addig m�soknak itt kezd�dik a kapcsolata a kutya �letmûk�d�s�nek jeleivel.

     A vadon�l� kutyaf�l�k olyan ragadoz�k, amelyek ivad�kaikat �ltal�ban saj�t maguk �sta �regben nevelik. A kotor�k vizelettel, �r�l�kkel val� beszennyez�se eg�szs�g�gyi szempontb�l nagy kock�zatot jelentene a lak�k sz�m�ra, hiszen t�m�rdek k�rokoz� elszaporod�s�nak ny�jtana t�ptalajt. Ez�rt azt�n az �reglak� �llatoknak kialakult az �szt�ne, amely arra k�szteti �ket, hogy �lland� tart�zkod�si hely�kt�l t�vol szabaduljanak meg anyagcsereterm�keikt�l. A vizelet �s az �r�l�k ugyanakkor jellegzetes szaga folyt�n igen alkalmas a ter�let megjel�l�s�re, ez�rt is c�lszerû a territ�rium perem�n elhelyezni.
     A kutya �r�k�lte ezt a k�sztet�st kotor�klak� �seit�l, s m�g a h�zias�t�s sor�n t�m�rdek �r�kl�tt viselked�sform�ja feleslegess� v�lt �s eltompult, addig ennek a tulajdons�gnak az ember is haszn�t vette, �gy ez az �szt�n akt�v maradt. Ennek k�sz�nhet�, hogy a kutya megtan�that� a szobatisztas�gra – az ember �ltali nevel�s szerepe e tekintetben csak m�sodlagos. Azoknak az �llatoknak, amelyeknek nincs „�lland� lakhely�k”, s minden nap m�sutt t�rnek nyugov�ra, ilyen tulajdons�guk nem alakult ki. Az, hogy m�g a hozz�nk legk�zelebb �ll� csimp�nz is v�logat�s n�lk�l piszk�t b�rhov�, sejteni engedi, hogy maga az ember is csak azut�n l�pett a szobatisztas�g �tj�ra, hogy „lej�tt a f�r�l” �s barlanglak�v� v�lt.

Szoba- �s kerttisztas�g

     A kiskutya teh�t gyakorlatilag mag�t�l, �szt�n�sen lesz szobatiszta, amint erre fizikailag k�pess� v�lik. Ehhez nem sz�ks�ges beleverni az orr�t a saj�t piszk�ba, mind�ssze lehet�v� kell tenni sz�m�ra, hogy sz�ks�g�t a saj�t k�zvetlen otthon�n k�v�l v�gezze el. A n�h�ny hetes vagy h�napos k�ly�kkutya – �pp�gy, mint a csecsem� – m�g igen sûrûn vizel �s �r�t, ez�rt sokkal gyakrabban kell kivinni, mint a feln�tt �llatot. Etet�s ut�n p�ld�ul (�s ugyeb�r ebben a korban m�g az is napi h�rom-n�gy alkalmat jelent) mindig sz�molhatunk azzal, hogy az �jabb adag t�pl�l�k ki fogja nyomni a kis pocakb�l azt, ami az el�z�b�l megmaradt. Igyekezni kell teh�t min�l hamarabb olyan helyre jutni, ahol a kiskutya elv�gezheti teend�it, s ekkor megdics�rni �rte.
     Ne feledj�k: ha m�gis odabent esik meg a dolog, az t�bbnyire nem a k�ly�k bûne. Tudja � nagyon is j�l, hogy ez nem hely�nval�, s b�ven el�g, ha rosszall� szavakkal meger�s�tj�k ezt benne. Ha viszont t�ls�gosan gyakran hozzuk olyan helyzetbe, hogy nem tudja visszatartani, s (ak�r saj�t bûntudatunk folyt�n) eln�z�ek vagyunk vele szemben, megeshet, hogy kiv�laszt mag�nak egy helyet – aff�le „t�relmi z�n�t” –, s k�s�bb esetleg akkor is �lni fog ezzel, ha nem is volna felt�tlen�l sz�ks�g r�.
     Kevesen tudj�k, de a h�z�rz� eb is „kerttiszta” lesz, ha a szobakuty�hoz hasonl�an megadj�k r� neki a lehet�s�get. Az, hogy a kertben tartott kuty�nak j� dolga van, mert b�rmikor k�nny�thet mag�n, t�ved�s: csak k�nyszerb�l �r�t a saj�t kertj�be, hiszen nem tehet m�st. Ha rajta m�lna, legfeljebb a ker�t�soszlopokon hagyn� ott a n�vjegy�t, azt is csak miheztart�s v�gett. Mivel azonban valahol v�gt�re csak el kell v�geznie a dolg�t, a gazd�ja pedig nem sz�l �rte, v�g�l kialszik benne az �si �szt�n, de emiatt az�rt ne irigyelj�k...

„Tapos�akna” helyett tr�gyadomb

     A kutyatulajdonos szempontj�b�l teh�t az a j�, ha az eb a saj�t lak�hely�n k�v�l szabadul meg anyagcsereterm�keit�l, �s a kutya partner is ebben. M�s szemsz�gb�l n�zve azonban �ppen itt kezd�dik a gond. Az utcai kutyapiszok term�szetesen csak a t�ln�pesedett v�rosi k�rnyezetben okoz probl�m�t, hiszen az ember-, �llat- �s term�szetk�zeli vid�ki k�rnyezetben egyr�szt b�ven van olyan hely, ahol az �llat feltûn�s n�lk�l elv�gezheti a dolg�t, m�sr�szt pedig ahol j�sz�got tartanak, ott az eb csup�n egy a sz�mos tr�gyatermel� k�z�l – �s valljuk be, m�g csak nem is a legterm�kenyebb...
     Az aszfaltdzsungelben mindez megv�ltozott: itt a kutya az egyetlen utc�ra piszk�t� �l�l�ny – vagy legal�bbis az egyetlen tetten �rhet�. R�ad�sul a kutyasûrûs�g megn�vekedett: egy h�zt�mbben, amely nem foglal el t�bb helyet, mint egy falusi porta, t�bb tucatnyi eb is lakhat (az embersûrûs�g m�g eg�szs�gtelenebb m�rt�ket �lt�tt, de err�l kevesebbet besz�l�nk...).
     A kutyapiszok-probl�ma enyh�t�s�re sz�mtalan k�s�rlet sz�letett m�r, kezdve a legolcs�bb s egyben legdiktat�rikusabb megold�st�l, mely szerint a tulajdonost k�telezik a szennyez�d�s elt�vol�t�s�ra, eg�szen az olyan k�lts�ges pr�b�lkoz�sokig, mint a k�l�n erre a c�lra kifejlesztett szippant�j�rg�nyok bevet�se. Feltal�lt�k a kiss�prûb�l �s lap�tk�b�l �ll� „kutyaszettet”, a speci�lis pap�rzacsk�t meg a nyeles kutyabilit, �s elrendelt�k, hogy az ebek a j�rda melletti csatornalefoly�ra �r�tsenek – mindhi�ba. Tal�n a legink�bb halvasz�letett kezdem�nyez�snek �ppen a k�zelm�ltban voltam tan�ja: egy kuty�k �ltal is rendszeresen l�togatott parkban n�gyszer n�gy m�teres, k�rbeker�tett, s�derral felsz�rt „kutyav�c�t” l�tes�tettek, aminek el�re is l�that� eredm�nye tizenhat n�gyzetm�ternyi bûzl�, legyekt�l rajz� tr�gyadomb lett a j�tsz�t�r t�szomsz�ds�g�ban.

„Utcatiszta” ebek

     Egyed�l az nem jutott m�g esz�be az illet�kes szerveknek, hogy az �llat viselked�s�ben keress�k a probl�ma megold�s�t. A kutya ugyanis term�szet�n�l fogva „utcatiszta”: ha csak teheti, nem v�gzi el a dolg�t a szil�rd �tburkolaton, hanem f�lrees�, lehet�leg n�v�nyzettel bor�tott helyet keres erre a c�lra. Sz�vesen v�lasztja a r�zsût, t�lt�s oldal�t – tal�n az�rt, mert ott legal�bb az egyik oldalr�l v�dve �rzi mag�t ebben a nyilv�nval�an el�gg� kiszolg�ltatott testhelyzetben. Ezek az �szt�nb�l ered� szok�sok csak akkor alakulnak ki a kuty�ban, ha k�ly�kkor�t�l kezdve lehet�s�ge ny�lik a v�laszt�sra. Ha p�r�zv�gen r�ngatj�k v�gig az aszfalton egyik sarokt�l a m�sikig, az �lettani k�nyszer ugyan�gy �rr� lesz az �r�kl�tt k�sztet�seken, mint a bez�rva tartott �llat eset�ben.
     Az eg�szen denatur�lt belv�rosi r�szeken azonban egy�ltal�n nincs olyan ter�let, ahol a term�szet marad�ka k�pes lehetne megbirk�zni a kutya�r�l�kkel. Az az �llat, amely kiz�r�lag az aszfaltot koptatja, �rtelemszerûen a n�vjegy�t is az aszfalton hagyja, onnan pedig nem tûnik el mag�t�l. Az egyetlen igaz�n hat�konynak tûn� kezdem�nyez�st a pesti Bak�ts t�r k�rny�k�n l�ttam: itt a j�rd�t szeg�lyez� f�k t�v�n f�l m�ter magas k�kereteket emeltek, melyeket homokkal t�lt�ttek fel. A f�k t�v�hez am�gy is vonz�d� ebek �r�mmel haszn�lj�k ezeket az „illemhelyeket”, s a homok fels� r�tege rendszeresen cser�lhet�. Mi t�bb, m�g maga az ebtart� maga is k�nnyebben el tudja t�vol�tani innen a szennyez�d�st – a k�rd�s csak az, hogy hova tegye?

Megfoghat� szennyez�sek

     Sokat hallunk arr�l, hogy egy bizonyos nemzetk�zi egyezm�ny vesz�lyes hullad�kk� nyilv�n�totta az �llati �r�l�ket (kevesebbet arr�l, hogy az eml�tett egyezm�nyhez – mint �ltal�ban az �llatv�delmi egyezm�nyekhez – Magyarorsz�g nem csatlakozott). Term�szetesen nem �rtalmatlan anyag a kutyapiszok sem: a b�lf�rgekkel fert�z�tt eb p�ld�ul az emberre is vesz�lyes parazit�k pet�it �r�theti (b�r ami a k�bor macsk�kat vagy a v�rosi galambokat illeti, azokhoz k�pest a szobakutya „kisp�ly�s j�t�kos” a fert�z�sk�zvet�t�s ter�n). �m ha az �rtalmasnak min�s�tett anyagot nem gyûjtj�k k�l�n, hanem egyszerûen bedobjuk a kuk�ba a t�bbi szem�t k�z�, akkor kider�l, hogy az eg�sz vesz�lyeshullad�k-dolog – a pesti aszfaltszlengn�l maradva – csak mell�besz�l�s.
     A kutyagumival az a legnagyobb baj, hogy t�ls�gosan is k�zzelfoghat�. Ami az aut�kb�l kij�n h�tul, az minden kataliz�tor ellen�re is sokkal �rtalmasabb, mint a h�zikedvencek �r�l�ke, m�gis mosolyg�sra k�sztetne b�rkit, ha elrendeln�k, hogy mindenki takar�tsa el maga ut�n – hiszen nyilv�nval�, hogy ez technikailag megoldhatatlan. A kutyagumi �sszeszed�s�t elvileg a gazd�nak kellene elv�geznie, �s m�g csak fintorognia sem illene, hiszen a parasztember is zoksz� n�lk�l kiganajozza a saj�t j�sz�ga ut�n az ist�ll�t. �m ha a t�m�rdek eldob�lt szem�tre, cigarettacsikkre, s�r�s�vegre tekintek, az a hat�rozott �rz�sem t�mad, hogy ezt az eg�sz k�ztisztas�gi probl�m�t nem a kutya h�ts� fel�t�l, hanem valami eg�szen m�s ir�nyb�l kellene megk�zel�teni...