Ki�ll�t�sok t�rt�nete II.

Kutya �s ember egym�sra tal�l�s�nak igaz t�rt�net�t a ma napig csak tal�lgatni lehet, s�t e kapcsolat fontoss�g�ra csak akkor d�bbent r� igaz�n az emberis�g, mikor az ipari forradalom vesz�lyeztetni kezdte ennek az egyed�l�ll� viszonynak a l�t�t. Sokak sz�m�ra a kutya csup�n az ember al�zatos �s engedelmes szolg�l�ja, holott nem mindig volt ez �gy. N�ha isteni poz�ci�ba emelt�k, n�ha pedig konyhai �sszetev� szintj�re degrad�lt�k. Nemcsak t�rsa volt az embernek b�k�ben �s h�bor�ban, hanem gyan�s �telek el�k�stol�ja, l�bmeleg�t�, viharjelz�, vagy �ppen haz�rdj�t�kok alanya. Csod�lt�k gyorsas�ga, ereje, intelligenci�ja, �gyess�ge, engedelmess�ge – �s sz�ps�ge miatt.

A kutyateny�szt�s �s -ki�ll�t�s vil�gszerte a legn�pszerûbb hobby. A kutyaki�ll�t�sok a t�rsadalom minden r�teg�t megmozgatj�k, orvosokat, sz�n�szeket, hivatalnokokat vagy gazd�lkod�kat egyar�nt l�thatunk a p�r�z m�sik v�g�n. Nagy-Britanni�ban 1891-ben, az els� Cruft’s ki�ll�t�s �v�ben csup�n �tven ki�ll�t�s rendez�s�t kellett enged�lyeznie a Kennel Clubnak; napjainkban �vente t�bb mint 7000 rendezv�ny szerepel a napt�rban, a legkisebb 20, a legnagyobb 20 ezer kutya r�szv�tel�vel. A XVIII. sz�zad k�zep�t k�vet� sz�z �vben az ipari forradalom soha nem tapasztalt, elk�pzelhetetlen m�rt�kû v�ltoz�sokat okozott, melyek m�lys�ges hat�ssal voltak a t�rsadalom �llatokkal szembeni hozz��ll�s�ra �s ig�ny�re is. Ezeknek a v�ltoz�soknak k�sz�nhet� a t�rzsk�nyvezett kuty�k ir�nti fokozott �rdekl�d�s kialakul�sa �s ez�ltal a kutyaki�ll�t�sok sikere is.

A kutya m�r a XIX. sz�zadban is k�pes volt led�nteni a t�rsadalmi oszt�lyok k�z�tti falakat. Egy Billy nevû kutya h�re, aki egy �ra alatt 500 patk�nyt �lt meg, a Buckingham palot�ba is eljutott, s�t 1814-ben Charlotte, az �nfejû hercegkisasszony meg is h�vta Billy-t �s gazd�j�t, Charlie Aistropot a kir�lyi rezidenci�ba. �ll�t�lag Billy be is fedezte a hercegn� egyik toy sp�niel�t, az persze a mai napig rejt�ly, mi�rt volt Charlotte-nak sz�ks�ge egy „bull and terrier” t�pus� kutya v�rvonal�ra olyan toy sp�nielekhez, melyek t�rzsk�nyv�n m�g II. K�roly h�res kuty�i is szerepeltek. Mindenesetre sziklaszil�rdan tartja mag�t a legenda, miszerint Aistrop 10 guine-t kapott Billy szolg�latai�rt a kir�lyi kincst�rt�l. A t�rt�net val�dis�g�t tûnik bizony�tani – m�rmint ha Billy rendszeresen ekkora �sszeg�rt fedezett –, hogy valaki 300 guine-t k�n�lt a kuty��rt, de Aistrop nem ment bele az �zletbe �s megtartotta Billy-t.

1851-ben egy James Spratt elektrom�rn�k elhagyja Canad�t, hogy �j tal�lm�ny�t, a vill�mh�r�t�t rekl�mozza az 1851-es londoni vil�gki�ll�t�son. Tal�n a v�rtn�l kisebb volt az �rdekl�d�s, vagy Spratt kedvelte a kuty�kat az �tlagosn�l jobban, l�nyeg az, hogy a m�rn�k 1860-ban �j c�get alap�tott Spratt’s Patent Limited n�ven, hogy nekil�thasson leg�jabb tal�lm�nya, a Spratt’s Meal Fibrine Dog Cakes el��ll�t�s�nak �s forgalmaz�s�nak. Szenz�ci�nak �ppen nem nevezhet�, hogy egy elektrom�rn�k kutyat�pot kezd gy�rtani, azonban Spratt c�ge tette lehet�v�, hogy egy Charles Cruft nevû fiatalember megval�s�tsa �lmait; de err�l majd egy kicsit k�s�bb. Egy�bk�nt egy�ltal�n nem James Spratt tal�lta fel a kutyat�pot! A Domesday Book, mely bizonyos felm�r�sek, statisztik�k eredm�nyeit r�gz�ti �s �sszegzi 1085-t�l, tartalmaz egy utal�st – „ter mille panes canibus” – h�romezer kutyakeny�rr�l, azaz kutyat�pr�l, melyet Chintenham-ban (Gloucestershire megye) �ll�tottak el�. Teh�t a kuty�k sz�m�ra m�r a tizenegyedik sz�zadban k�sz�tettek mesters�ges eledelt! Az 1826-os Sporting Magazine is tartalmaz egy hirdet�st, mely Mr. Smith kutyat�pj�t rekl�mozza, a magazin k�s�bbi sz�ma pedig egyfajta PR-cikkben pr�b�lja �jra a Smith-f�le kutyat�pra ir�ny�tani a figyelmet: C.J. Apperley aj�nlja a t�pot bar�tainak illetve E. Cripps, akinek Emerald nevû fekete angol ag�r szuk�ja megnyerte az Ashdown Derby-t, �s tulajdonosa �ll�tja, hogy az �ltala kipr�b�lt eledelek k�z�l Smith kutyat�pja a legjobb angol agarak sz�m�ra.

Ha a kutyaki�ll�t�sokat �gy defini�ljuk, hogy ezeken a rendezv�nyeken olyan emberek tal�lkoznak egym�ssal, akiknek k�z�s jellemz�je a kutya ir�nti �rdekl�d�s, �s els�sorban az�rt gyûlnek �ssze, hogy �sszehasonl�thass�k kuty�ikat, akkor val�sz�nûleg az�ta l�teznek ilyen �sszej�vetelek, mi�ta ember �s kutya egym�sra tal�lt. Persze a m�ltban az els�dleges szempont az lehetett, hogy megtal�lj�k a legjobb kuty�t vad�szatra, terel�sre, �rz�sre vagy �ppen a faz�kba. Csak mikor a civiliz�ci� od�ig jutott, hogy nem a t�l�l�s v�lt az emberek els�dleges feladat�v�, engedhett�k meg maguknak azt a luxust, hogy teljes figyelm�ket �s �rdekl�d�s�ket a kutya k�lsej�re ford�thatt�k, hab�r a k�ls� �s a funkci� k�z�tt mindig nagyon szoros volt a kapcsolat. A babil�niaiak, a k�naiak, az egyiptomiak, az ink�k �s sumerok m�r teny�sztettek olyan kuty�kat, melyeket k�lsej�k miatt ugyan�gy csod�ltak mint munk�juk miatt, s�t gyakran csup�n t�rsas�gi kutyak�nt szolg�ltak, minden speci�lis feladat n�lk�l. Egy j� kutya birtokl�sa dics�s�get jelentett, �s a b�szke tulajdonosok nyilv�n �sszegyûltek bemutatni �s megvitatni kuty�ikat. A legjobb kiv�laszt�s�t�l m�r csak egy l�p�s az a megfontolt teny�szt�si koncepci�, hogy mag�hoz a teny�szt�shez v�lassz�k ki a legjobbakat, hogy kuty�ik kiemelked� tulajdons�gait meg�rizz�k �s az ut�dok, a gazda b�szkes�g�re, ugyanolyan j�k legyenek, mint sz�leik. Hab�r az ilyen nem hivatalos �sszej�vetelek m�r nagyon r�g�ta l�teztek, �gy tûnik, nem maradt fenn semmilyen utal�s ilyen vagy hasonl� kuty�s rendezv�nyekre eg�szen 1775-ig. John Warde, egy sokat utaz� vad�sz, aki rengeteget tett a r�kavad�szat n�pszerûs�t�s��rt, maga is saj�t falk�val vad�szott a kenti Westerham k�rny�k�n. A ny�r folyam�n egyfajta kutyabemutat�kat tartott, melyek kett�st c�lt szolg�ltak: egyr�szt fenntartott�k a vad�szok k�z�tti kapcsolatot a vad�szati szezonon k�v�l is, illetve Warde megmutathatta kuty�i, els�sorban az az�vi k�lyk�k min�s�g�t. Ezek a kuty�s bemutat�k fontos r�sz�v� v�ltak a vad�szok ny�ri elfoglalts�g�nak, �s �lland�, �lvezetes �sszej�vetelekk� v�ltak. Warde kuty�s bemutat�in m�s falk�k tulajdonosai is r�szt vettek, egyike volt ezeknek Thomas Coke, akinek „Holkham Sheep Shearings” nevezetû t�rsas�ga rengeteget tett a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben kialakult mez�gazdas�gi met�dusok n�pszerûs�t�s��rt. T�rsas�ga k�zvetlen el�dje volt a k�s�bbi nagy, hivatalos mez�gazdas�gi egyes�leteknek, melyek m�r olyan ki�ll�t�sokat tartottak, amelyeken kuty�knak is szerepelhettek a t�bbi haszon�llat mellett. Egyike ezeknek a t�rsas�goknak, az Agricultural Society of Durham 1783-t�l kezdve nyitott k�l�n oszt�lyt kuty�knak mez�gazdas�gi ki�ll�t�sain.

A XVIII. sz�zad v�g�t�l a XIX. sz�zad els� fel�ig a kutyaki�ll�t�sok vil�ga sz�mtalan v�llalkoz�t �s show-menedzsert produk�lt, akik neve ugyan jobb�ra feled�sbe mer�lt, de az�rt n�h�nyukat �rdemes megeml�teni. Wrade �s Parrington, Shaw �s Aistrop, Pape, Reid �s Shorthose �s mindenekel�tt Brailsford �s Douglas �rt�kes �s egyedi teljes�tm�nnyel j�rult hozz� a kutyaki�ll�t�sok �s ki�ll�t�si kuty�k ir�nti �rdekl�d�s rohamos fejl�d�s�hez. Hogy milyen t�pus� kuty�kat kedveltek, j�l t�kr�zi a korabeli kuty�s vil�g jellegzetes ter�leteit. John Warde �s Thomas Parrington sz�m�ra a kop�k voltak a legfontosabbak, Pape, Reid �s Shorthose is els�sorban vad�szkuty�k ir�nt �rdekl�dtek. Jemmy Shaw �s Charlie Aistrop a kuty�z�s s�t�tebbik oldal�t kedvelte, verekedtet�sek �s bikaheccek szervez�s�ben is r�sztvettek. Az azonban mindegyik�kben k�z�s volt, hogy csak haszn�lati kuty�k ir�nt �rdekl�dtek. A korai kutyaki�ll�t�sok arra ny�jtottak lehet�s�get, hogy olyan kuty�kat hasonl�tsanak �ssze, melyeknek volt egy adott tev�kenys�gi k�re. Ez a szeml�let v�ltozott meg a XIX. sz�zad elej�n, mikor – angol kifejez�ssel �lve – a pet kuty�k ir�nti �rdekl�d�s kezdett kialakulni �s folyamatosan t�ls�lyba ker�lni. Sokan vid�kr�l v�rosokba k�lt�ztek, hogy a folyamatosan fejl�d� gy�rakban dolgozzanak, de nem akartak minden kapcsolatot megszak�tani az �llatokkal, �gy �rtelemszerûen a kuty�k fel� fordultak. A kutya haszon�llatb�l hi�nyp�tl� t�rss� l�pett el�, s ezt a v�ltoz�st t�kr�zt�k a kutyaki�ll�t�sok is, m�g a t�bbi mez�gazdas�gi ki�ll�t�son szerepl� �llat bemutat�sa napjainkig azt a c�lt szolg�lja, hogy felm�rj�k az egyedek termel�k�pess�g�t, s lehet�v� tegy�k a gazdas�gi c�loknak legjobban megfelel� egyedek kiv�laszt�s�t.